Miért nem megyek a temetőbe halottak napján

Szép jó estét kívánok!

A következő cikk egy kicsit provokatív lesz. Direkt. Ha te, kedves olvasóm veszed a fáradtságot és elolvasod, ne adj Isten elgondolkozol rajta, akkor annak örülni fogok. Viszont előtte arra kérlek, hogy kicsit nyisd meg az elmédet és gondold át, amit a következő sorokban olvasni fogsz.

Még egyszer írom, provokatív lesz. Szóval még most bezárhatod.

Ha úgy döntöttél, hogy mégsem zárod be, lássuk a medvét.

Halottak napja. Egy évből ezt a napot nekik szenteljük, akik már nincsenek köztünk. Csak azt nem értem, hogy miért mondja meg nekem valaki, hogy melyik nap legyen ez. Miért pont ez? Ki találta ezt ki? Most gyorsan rákerestem a Wikipédián, de ott se nagyon írnak konkrétumokat.
Ilyenkor a temetők tömve vannak, hömpölyögnek az emberek. Arról nem is beszélve, hogy mekkora jó biznisz. Virágárusok kiélhetik magukat, a cukros emberkékről nem is beszélve. A mécsesek is szép számmal fogynak. Szóval halottak ide- vagy oda, jó biznisz. Az egész erről és közel sem a megemlékezésről szól. Ha valaki azt gondolja, hogy ahhoz bármit is kell vennie az embernek, hogy megemlékezzen egy szeretett rokonjáról, arra nem tudok mit mondani. Ráadásul egy rothadó húsdarabot (vagy inkább csontvázat) látogatunk meg a temetőben. Kész röhej. Szerintem neki édes mindegy, hogy hol emlékezünk meg rá. Közvetlenül a holtteste mellett, vagy otthon nyugodt körülmények között. Innen is lehet látni mennyire materiális világképet vallunk. "Okos" emberek pedig szépen ki is használják ezt a tényt.
"Menj ki szépen a temetőbe, mert úgy illik!"

Arról már nem is kezdek írni, hogy akik esetleg hisznek a halál utáni életben, mennyire jó hely lehet ilyen szempontból egy temető. Tegyük fel, hogy az a sír ideköti az elhalt lelket és ott szépen elvan, arra várva, hogy valaki odatévedjen. De most ebbe nem szeretnék részletesen belemenni.
Szóval pénzt adunk ki virágokra, mécsesekre, gyertyákra stb. megemlékezés nevén. Szerintem annak a pénznek jobb helye is lenne. Az elhunyt ember pedig szerintem ordítana a túlvilágról, hogy "ember... ne ilyenbe fektesd az energiádat!". Rengeteg ilyen programunk van. Ezzel speciel nagyon nem értek egyet. Vedd észre, kedves olvasóm, hogy mennyire jó üzlet ez. Egy temetés több százezer forint.
Szóval ha legközelebb halottak napja lesz, gondolj erre a rövid kis szösszenet írásomra. Természetesen ugyanúgy kimehetsz, ha neked az úgy jobban esik. Vagy gyújthatsz egy fehér gyertyát az otthonodban és ilyen módon is megemlékezhetsz a szerettedről.

Az életed a Te döntésed!

Minden jót kívánok!

RicHi

Mosolyogj, mert lehetne rosszabb is

Sziasztok!

Mosolyogj, mert lehetne rosszabb is. Miért írom ezt, mi a célom ezzel? Remélem a végére ki fog derülni mindenki számára.

Sokan szokták mondani vigasztalás gyanánt az emberek egymásnak, hogy "ne legyél szomorú, mert lehetne rosszabb is". Erre általában legyintünk egyet és közömbösen válaszolunk, hogy "ez engem nem vigasztal, megvan nekem a saját bajom". Holott ezek a "bajok" általában apró-cseprő dolgok, amiket egy szép nagy nagyítóval erővel ruházunk fel és hagyjuk, hogy uralkodjon érzelmi állapotunkon. Ilyenkor érdemes egy kicsit megállni, leülni egy 10 perc, fél órára. Lecsendesíteni a gondolatainkat és felmérni, hogy mivel rendelkezünk. Először is, kedves olvasóm, remélem remek egészséggel rendelkezel. Ha igen, akkor már ennek örülhetsz, ugyanis ez az alap, kiinduló állapot. Egészség nélkül elég nehéz akármit is önfeledten csinálni.
Fontos szerepe van a hálának is. Érdemes hálásnak lenni minden apró dologért az életben. Ez nem csak azért jó, mert egy alap jó közérzetet fog biztosítani és csökkenteni fogja a hiányérzetet, hanem arra is, hogy megőrizzük az egészségünket. Ugyanis ha sokáig aggódunk egy dolog miatt, akkor a test előbb-utóbb le fog betegedni, jelezvén, hogy "hééé állj, már le az agyalással". Valószínűleg a betegség ideje alatt, nem fogunk azzal foglalkozni, hogy "jajj most nincs se ez vagy az az életemben" (ez lehet személy, vagy tárgy is). A betegség elvonja a figyelmet a negatív dologról jelezve, hogy valami gond van. Persze sokan a betegségre mumusként tekintenek. Holott szimplán egy jelzőrendszer, hogy valami nincs rendben az életünkben. Más kérdés, hogy ki hogyan áll ehhez a kérdéshez. Most nem szeretnék kitérni a betegen született kisgyermekekre is. Nem hiszek a véletlenekben, de ide már egy teljesen más (és kicsit fura) nézőpont szükséges. Véleményem szerint alapszabály, hogy mindennek van értelme.

Nehogy azt hidd, hogy én nem szoktam leragadni apró dolgokon és keseredek el valamin.Legyen szó magánéleti, vagy egyéb területen. De ha elfogadjuk azt a tényt, hogy ahol most van az ember, az az eddigi gondolatainak végeredménye, akkor képes arra is, hogy újra kezébe vegye az ember a kormányt.
Képzeljük el úgy a gondolatokat, mint a magokat. Amikor felmerül egy gondolat, akkor azzal kidobunk egy magot a "virtuális" földünkbe. Ez az idő múlásával ki fog nőni, attól függetlenül, hogy milyen volt a gondolat minősége. Ha állandóan azon siránkozunk, hogy ez meg az nem jó... akkor általában be is szokott jönni ugye? Erre egy barát tanácsolhatja, hogy "változtasd meg a gondolkodásmódodat, állj pozitívan a dolgokhoz". Erre a másik fél visszavághat, hogy "már próbáltam, de semmi eredménye." Felmerülhet a kérdés, hogy miért.
Amikor elültetünk egy magot, annak idő kell, hogy kisarjadjon. Amikor rosszra gondolunk, akkor ültetjük a rossz magokat, később ezeket learatjuk. Úgy gondoljuk külső körülmény, de mi alakítottuk ki magunknak. Tehát ha valaki csak egy rövid ideig gondolkodik pozitívan, akkor akarva-akaratlanul le kell hogy arassa az előtte vetett negatív dolgokat. Talán lehet egyszerűbb analógia a posta. Feladjuk a csomagot, majd egyszer csak megérkezik. Feladunk sok "rossz" csomagot, akkor meg is érkezik idővel. Közben beiktatunk jó csomagokat is. Ez is meg fog érkezni (ezt úgy fogod érzékelni, hogy váratlan jó dolog történik az életedben, amit a szerencsének fogsz betudni). Persze még nem jöttek meg a rossz csomagok, de idővel beérnek. Itt jön a poén. Ez fogja elvenni a kedvedet az egésztől és egy ördögi körbe taszítani. Megjelenik a félelem és az aggódás. Innentől kezdve, mint egy mágnes, úgy fogod ezeket a dolgokat bevonzani az életedbe.

Mosolyogj, mert lehetne rosszabb is. Mit értek én "rosszabb" alatt. A minap találtam egy videót, amiben egy idős hölgy nyerte vissza a látását. Belegondoltatok már, milyen lenne, ha nem látnátok semmit? Én sem szoktam minden nap félre ne érts. Nem vagyok szent ember sem. Ilyenkor sugallat szerűen eszembe jutnak ezek a gondolatok és eddigi tapasztalataim. Ezeket olvashatod most.
Rohanunk a munkahelyünkre, megérkezünk, dolgozunk, hazaérünk. Közben találkozhatunk hajléktalanokkal. Néha adsz neki pénzt, néha nem. Néha belegondolsz a helyébe és örülsz, hogy nem te vagy ott.
Néha rálelsz az Interneten egy videóra (pl.: Nick Vujicic) és abban a pillanatra átértékeled az életed és mély benyomást hagy benned. Abban az órában, azon a napon. Jövő héten már nem nagyon emlékszel a videóra.
Belenézel a tükörbe és elégedetlen vagy. Itt csüng, ott lóg, még -4 kg és "boldog" lennék, tetszenék másnak. Görcsösen akarunk fogyni, "szépek" lenni. Az a baj, hogy az egész a félelemre épül. "Nem eszek többet, mert elhízok." Milyen jó kis program, amikor eszünk. Aztán 3 habroló után csodálkozik az egyén, hogy 3 kg-ot felszedett. Mert lelkiismeret-furdalása van, amikor eszik. Lehet így is csinálni, de nem sok eredménye lesz. A másik hozzáállás, hogy elfogadjuk, ami van: "ez van". Utána teszünk érte, hogy másképpen legyen. De nem félelemből, hanem szeretetből.

Észrevetted, hogy mindig a múltat sírjuk vissza? "De jó volt, általános iskolában." Bezzeg, amikor az órán ültünk, akkor már fejben otthon jártunk vagy a bitumenes pályán. Mi lenne, ha ezt megelőznénk? Örülnénk annak, ami most van. Nem utólag visszagondolva, hanem most. Ugyanis csak a "most" létezik, itt dől el minden. Ha a mostban jól érzed magad, akkor már nyert ügyed van. Ez kiterjed a "jövőre". A jelenben dől el minden. Próbáld ki, hogy mennyire tudod irányítani a hangulatod. Gondolj egy nagyon szép dologra. Egy számodra kedves eseményre. Gondolj rá most és tartsd fent ezt a képet... Jobban érzed magad? Ezt te csináltad magadnak. Erre bármikor képes vagy. TE döntesz, hogy hogy reagálod le a világot. A TE döntéses, hogy mit veszel magadra és mit nem. Van egy nagyon bölcs mondás: "akinek nem inge, ne vegye magára". A régi "sablonos" idézetekben vannak a legnagyobb igazságok.
Mosolyogj, mert lehetne rosszabb is... Nézz végig az életeden. A te döntéseid eredménye. Egytől-egyig. Amíg bárkit is hibáztatsz, addig nem irányítod a sorsod. Átadod a kormányt. Ha ezt átlátod, akkor már felesleges lesz bárkit is hibáztatni, akármiért. Mert mindennek OKa én vagyOK.

Mosolyogj, mert lehetne rosszabb is. :)

Ezzel a képpel és pár videóval zárom a soraimat.
Minden jót és egy szép életet kívánok neked!

RicHi

Nick Vujicic

Anita Moorjani

 

Véletlenek

Szép jó estét kívánok mindenkinek!

Már régen írtam a blogomba, ezért úgy gondoltam itt az ideje, hogy egy újabb témát boncolgassak egy kicsit, ami nem más, mint a véletlen. Vannak-e egyáltalán, mi a céljuk, van-e céljuk, mi ez konkrétan.

Véletlen. Egy érdekes szó. Az élet vajon véletlenül alakult ki a Földön? A darwin-i evolúció szerint igen. Erre csak azt tudom írni, hogy ez kb. olyan, mintha egy zacskóba óra alkatrészeket raknék és addig ráznám, amíg működő órát nem kapok. Elég abszurd, nemde? Lehetne rázni egy darabig.
Mindennek van célja. A létezésnek is. De ez egyénenként nagyon eltérő lehet és ez így teljesen jó is.
Sokszor emlegetjük, hogy véletlenül mentem ide vagy oda. Véletlenül hívtak fel. Véletlenül találkoztam valakivel. A materiális, anyagszemlélettel megközelítve ez valóban véletlennek tűnhet. De jön a kérdés. Van-e esetleg egy magasabb szint, amikor már a véletlen nem is annyira véletlen, hanem egy tudatos tervezés része? Ha ez így van, akkor ki a tervező? Ki rakja össze az eseményeket? A válasz egyszerű: saját magunk.
Most ez egy kicsit furán hangozhat, de engedd meg, hogy kifejtsem ezt egy kicsit. Leszületünk, de rögtön felmerül a kérdés, hogy miért pont most, miért pont ide és miért pont ebbe a testbe? Gondolkoztál már ezen? Vagy a TV, a tanulás, a gyerek, a pénzhajhászás, a megélhetés lefoglalja a gondolataidat? Véletlenül? Dehogy. Egy magasabb szinten ezt szépen összerakjuk, megírjuk a történetünket. Hol kell lennünk, kikkel kell találkoznunk stb. Hallom is rögtön a kérdéseidet. Nincsen akkor szabad akarat és lejátszuk a filmünket? Nem egészen. Van egy minimális szabad akaratunk, amivel sokszor elbaltázzuk az életünket. Ez akkor van, amikor nem vagyunk jó időben, jó helyen. Ezt úgy érzékelhetjük, hogy nagyon sokáig bánt minket egy adott dolog. Lehet az egy egészen apró történés is. Ilyenkor térünk el a fent megírt sztoritól. Általában azért születünk le, hogy kiegyenlítsük a számláinkat. Mind érzelmileg, mind anyagilag. A másik ok az lehet, hogy megértettük a létezés célját és értelmét és késztetést érzünk, hogy ezt megosszuk a többi emberrel is.

Reinkarnáció létezik. Nem szeretnélek most meggyőzni, akit érdekel, nézzen utána, rengeteg bizonyíték van rá. Felmerül a kérdés, hogy hogyan tudnak az emberek visszaemlékezni a régi életükre, mikor a test már az akácfa alatt foszlik szét? A válasz logikus és egyszerű, bár annyira nem köztudott. Az embernek van egy lélekruhája vagy más néven aurája (ezt lehet mérni például lengyel pálcával). Ez egy információ rögzítő egység, ami az ember körül helyezkedik el. Az előző életek információit is tartalmazza. Amikor a hipnotizőr transzba ejti a pácienst (regressziós hipnózis), akkor hozzá tud férni ehhez az információhoz. De nem csak az előző életünket tartalmazza, hanem a mostanit is. Ha nagyon eltérünk a fent megírt, eredeti tervtől, akkor a lélekben annyi felgyülemlett kiegyenlítetlen tartozás halmozódik fel, hogy újra akar születni, hogy megszabaduljon ettől a tehertől (egy kis érdekesség: biztos hallottál már róla, hogy halál után lepereg az ember előtt az élete. Ráadásul visszafele és újra átéli az adott szituációban érzett érzelmeket. A poén az, hogy nem csak a saját érzelmeit, hanem azt is, amit a másiknak okozott. Így már sokkal érdekesebb a történet és el lehet azon gondolkozni, miért akar a lélek újraszületni). Ezért úgy írjuk meg fent, hogy lehetőleg azokkal az emberekkel/lelkekkel találkozzunk, akiknek tartozunk, vagy éppen azokkal akik nekünk tartoznak. Ekkor áll helyre az egyensúly.
Ha így közelítjük meg a dolgokat, akkor már látszik, hogy véletlenek nincsenek. Véletlen = Isten álruhában. (Csak mellékesen, Isten te magad vagy és az álruhád, a fizikai tested. Ezen gondolkozz el kicsit.)
Nem véletlenül megyünk el egy adott helyre. Persze ezt nem úgy kell érteni, hogy minden áron kiegyenlíteni akarunk valamit. Ez is benne van. A tanulás/tapasztalás iránti vágy is bele tartozik. Megérteni, esetleg megélni egy dolgot. Ezen a szinten nem beszélhetünk jóról és rosszról, mert értelmét veszti. Persze itt, a materiális világban, a dualitás világában így éljük meg. Ez jó is, mert ha nem érzékelnénk a pozitív és negatív dolgokat, akkor nem dönthetnénk. Nem lenne viszonyítási alapunk.
Szerintem van benne logika. Ha nem is teljesen így működnek a dolgok, mert bizonyítani nem tudom neked, de van értelme. Mert ha csak véletlenül jöttük és meghalunk egyszer, akkor az egésznek semmi értelme nincs. Teljesen mindegy, hogy 10, 50 vagy 100 évesen halunk meg. Lényegtelen, hogy tömeggyilkosunk vagyunk vagy szentek. Egyszerűen ha meghalunk és kész, ennyi, akkor nincs értelme. A véletlen a félelem eszköze. Mert amiben van véletlen, abban van bizonytalanság. A bizonytalanság pedig előbb vagy utóbb félelmet fog szülni. A mai világ a félelem világa. Nem arra félelemre gondolok, amikor farkasszemet nézünk egy fenevaddal. Ilyenkor azt értem, hogy például nem tudjuk felnevelni a gyereket, aggódunk a számlák miatt stb.
De aki hisz egy magasabb létezésben, és tudatosan él, annak az embernek megszűnik ez a fajta félelemérzete. Sok munka és energia kell hozzá kétségtelen. De megéri.
Ma történt velem, hogy olyan remek emberekkel találkoztam, aminek még lesz folytatása. Egy erős megérzésben jött. Valami olyasmiben, hogy: "Úristen, nekem itt kell lennem és találkoznom ezekkel a csodálatos emberekkel". Hasonló téma, hasonló gondolkodás (jöhet a vonzás törvénye és társai). Nagyon jó érzés, az biztos. Ilyenkor érzi az ember, hogy a megfelelő úton halad. Azon, amit fent megírt. Ezek a megérzések idővel egyre erősebbek lesznek.
A létezésben talán az a legszebb, hogy mindennek van értelme. Egy veszekedésnek, egy találkozásnak, egy szerelemnek, egy összejövetelnek, akárminek. A kérdés már csak az, hogy meg tudjuk-e benne látni/találni. Hogyan állunk az élethez? Mert lehet, hogy csak egy játék? Túl komolyan vesszük? Vagy talán véresen komoly? Ezt rád bízom kedves olvasóm.

Ha eddig eljutottál, remélem elhiszed nekem, hogy nem véletlenül. Hogy mi volt a célom? Az érdeklődés felkeltése. Sok misztikus dologgal találkozik az ember. A TV-ben teljesen elbagatellizálják, nem véletlenül. Aura, szimbólumok, kirstályok... húúú. Pedig ha az ember MEGÉRTI ezeknek a dolgoknak a működését, akkor iszonyat logikusnak fognak tűnni és MEGÉRTÉS születik benne. Nem csoda lesz, hanem magától érthetődő dolog.
A teremtést egy kicsit a számítógéphez tudnám hasonlítani. Tudod, a tudós bácsi mondja, hogy minden energia, meg rezgés. "Na ne hülyéskedj már!" - mondod te - "Hiszen meg tudom enni a csokit, ami szilárd, meg finom is." Na igen. De ha azt mondom neked, hogy amit te most olvasol, az kizárólag nullák és egyesek eredményei? Mindent, amit a gépeden látsz, azok nullák és egyesek eredményei. Semmi több. "De hát színek, betűk..." Igen.. ezek mind azok eredményei. Kb így kell elképzelni a világunkat is. A nagyot, megcsináljuk kicsiben is. Doboz a dobozban. Ha megérted, rájössz, hogy játék az egész. Egy játék, amit néha nagyon komolyan veszünk.

Véletlenek? Véletlenek... nincsenek....

Köszönöm, hogy elolvastad. Kívánok neked egy nagyon szép életet és egy gyönyörű szép őszt!
Minden jót!

RicHi

Kérdezz - Felelek: A Mester és a Tanítványa II. rész

Szép délelőttöt kívánok mindenkinek

A történet folytatódik. A Tanítvány újabb kérdésekkel bombázza a Mesterét. Sok dolgot nem ért, amire a Mester próbál választ adni. Jó olvasást!

- Szervusz Tanítványom! Hogy vagy?
- Ne is kérdezd Mester. Szörnyű napom volt.
- Szörnyű? Az hogy lehet? Hisz minden nap egy csoda. Mesélj, mi történt.
- Nem értem az embereket. Egyik kedves ismerősömnek próbáltam segíteni, erre leszidott és én voltam a rossz, a hibás.
- Ez a bizonyos ismerős... kérte a segítségedet?
- Nem, de...
- Na látod. Nem kérte a segítségedet és ennek ellenére mégis beleütötted az orrodat, kedves tanítványom. Segíteni nem lehet erőszakkal. Mert akár hiszed, akár nem, ez bizony erőszak. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor valaki mosogat a konyhában, de berúgod az ajtót, kikapod a kezéből a mosatlant és elkezded helyette csinálni. A hasonlat persze eléggé sarkított, viszont remekül tükrözi, hogy élte meg a kedves ismerősöd a szituációt. Segíteni, csak úgy lehet, ha kérik. Akkor is csak akkor, ha a te házad táján minden rendben van.
- Értem. Szóval én voltam a hibás.
- Az ok, mindig én vagyOK. Ez soha nincs másképp. Az életedért Te vagy a felelős. Nem a szomszéd, nem az anyósod. Te vagy. Tartsd tiszteletben mások életét. Az ő dolga. Ha beenged a világába, akkor legyél figyelmes és türelmes vele szemben. A segítséged mindig tiszta legyen és önzetlen. Soha ne várj viszonzást. Ha vársz, az bartell segítség. "Azért segítek, hogy majd ha én vagyok pácban, akkor majd kihúzzon." Ha így akarsz segíteni, inkább ne tedd.
- Most akkor mi tévő legyek?
- Fontold meg a tanácsaimat. Nem azt mondom, hogy fogadd el. Többféle út van. Találd meg a számodra legmegfelelőbbet. Lelj rá a belső hangodra és engedd, hogy az vezessen. Mit éreztél, amikor leszidta a fejed?
- Nem értettem az egész dolgot. Ezenfelül keserűséget, haragot és dühöt.
- Bocsáss meg neki.
- Bocsássak meg? Ezek után? Ő neki kellene bocsánatot kérnie.
- Igen, bocsáss meg. Neki és saját magadnak is. Nem tudom észre vetted-e, hogy amikor haragszol, akkor benned keletkezik egy negatív érzés. Elég kellemetlen és frusztráló. Te hozod létre magadban azzal, hogy gyűlöletet és haragot táplálsz az illető iránt. Te adsz bele energiát. Nem a másik. Te saját magad. Ezt csak megbocsátással tudod feloldani. Bánod, hogy így történtek a dolgok?
- Igen, bánom... bár csak ne ismertem volna meg.
- Biztos vagy ebben? Most hogy érzed magad, hogy ezt velem megosztod és elmondom a véleményem?
- Most jól érzem magam, és örülök, hogy ezt megbeszélhetjük és tanulhatok belőle.
- Na látod kedves Tanítványom. Kimondtad a kulcsszót. Tanulás. Ezek szerint akkor mégsem bánod. Ha ez nem történik meg veled, most nem lennél itt. Minden esemény egy tanulás része. Mindenből lehet tanulni. Nincsenek véletlenek. Megpróbálom elmagyarázni. Voltál már egy kilátóban?
- Persze, hogy voltam.
- Akkor egész jól ráláttál a városra/falura.
- Igen, akkor szinte átláttam az egészet.
- Tudod az életünkben is vannak ilyen kilátók. Amikor leülsz, megállsz egy picit és csendben vagy. Akkor egy kilátóban vagy. Az életed kilátójában. Áttekintheted az eddigi életedet. Észre fogod venni, hogy egyes eseményeknek be kellett következniük, hogy most itt járhass. Akkor lehet negatívként élted meg, de most lehet hálát adsz a benned lévő Istennek, hogy megtörténtek. Történt már olyan, hogy összevesztél valakivel és pont akkor találkoztál egy olyan emberrel, aki jobb irányba terelte az életed?
- Persze, nem is egyszer.
- Ezek a "negatívnak" tűnő terelő események visznek egy sokkal jobb életbe. Az élet veled van és nem ellened. Csak néha úgy tűnik. Ha elhiszed, hogy ellened van, akkor csak a rossz oldalát fogod megtapasztalni. Miért ne lehetne fordítva? "Az élet velem van és engem szolgál". A szolgálatot a szó legnemesebb értelmében értsd. Ugyanis ebből is rengeted baj van a mai világban. "Hiába azonosak a szavaink, ha a tapasztalataink különbözőek." mondta Nietzsche. Ezek véletlennek tűnő események. De megsúgom, véletlenek nem léteznek. Csak ilyenkor nem vagy fent a kilátóban és nem látod át a teljes képet.
- De én át szeretném....
- Biztos?
- Mester, ne csináld ezt. Ha nem így lenne nem mondanám.
- Jó lenne, ha adnék egy filmet és elmondanám a végét?
- Dehogy lenne jó...
- Ezért nem mondok el mindent. Ha lelőném a poént, akkor nem élveznéd végkifejletet. A megoldás és a megértés örömét. Rá fogsz jönni, ebben biztos vagyok. Amikor megérted ennek az egész életnek az értelmét, akkor egy olyan kapu fog kinyílni előtted, amiről ezelőtt álmodni sem mertél.
- Szóval akkor nem lövöd le a poént.
- Nem bizony. Később ugyanezt fogod csinálni, amit én. Te sem fogod elvenni ezt az örömöt a leendő tanítványodtól.
- Értem... Térjünk vissza egy kicsit a megbocsátásra. Mi a helyzet ha nem tudok neki megbocsátani?
- Akkor a lehető legnagyobb bűnt követed el. Nem mások ellen. Hanem saját magad ellen. Megmérgezed a lelked és nyomorba taszítod saját magad. Megbocsátani nem egyszerű, de nem is nehéz. Belátni, hogy ő is ember, ő is hibázik. Amikor fent vagy a kilátóban, akkor a legkönnyebb. Te tudsz valamit, amit ő nem. De ezért nem haragszol rá, amiért ő ezt nem tudja, hanem megérted. Amikor megérted őt, akkor meg is bocsátasz neki és nem haragszol rá. Nem tudja mit cselekszik. Egy valamit jegyezz meg. Ne akard felvinni a kilátóba. Ha készen áll rá, meg fog keresni. Tudod... ha a tanítvány készen áll, akkor a mester megjelenik. Most se lesz másképp. A megbocsátás pillanatában hihetetlen béke és nyugalom fog a lelkedre szállni. Ezt meg fogják sokan érezni. Ne törődj azzal mások mit fognak gondolni. Te tudod, hogy a kilátóban más a világ. Ha valakit el szeretnél vezetni ebbe a másik világnézetbe, akkor arra figyelj, hogy a sajátját találja meg. Ne a tiedet. Ne akard rátukmálni a saját felfedezéseidet. Megoszthatod vele, de soha ne tukmáld rá. Mert az megerőszakolás. Olyankor az igazadat akarod kivívni. Viszont sokszor egy szituáció nézőpont kérdése. Mondok egy példát. Két ember beszélget. Az egyik ezt mondja: 1+1=10. A másik: 1+1=2. Kinek van igaza?
- A másodiknak, ez egyértelmű.
- Tévedsz. Mindkettőnek. Ugye néha mennyire nem egyértelmű az "igazság"?
- Hogy-hogy mindkettőnek? Ezt kifejtenéd? Hiszen 1+1=2.
- A második ember állítását gondolom nem kell bizonyítanom. Ha viszont az első ember kettes számrendszerre gondolt, akkor bizony igaza van.
- Tényleg. Erre nem is gondoltam.
- Sokszor vagyunk így az életünkben. Mondjuk, mondjuk a saját igazunkat. Tukmáljuk rá a másikra tekintet nélkül. Egyébként, mi jót ettél ebédre?
- Nem emlékszem... egész nap ezen rágódtam.
- Öreg hiba. Ezek szerinte nem voltál JELEN.
- Jelen voltan, hiszen ettem a levest, Mester.
- Nem, nem voltál. Ha jelen lettél volna, akkor meg tudnád mondani, hogy mit ettél. A legtöbb ember nem él a jelenben. Pedig az egyetlen hely és idő, ahol változást lehet hozni a életben, az a jelen. Sokan a tegnap mocskában turkálnak és a holnap miatt aggódnak. Ismerős?
- Húha... most hogy mondod. Ezen a dolgon jár a gondolatom és aggódok, hogy holnap vajon mi lesz.
- Ergo nem vagy jelen.Az élet pedig úgy röppen el, hogy nem voltál ITT és MOST. Pedig az élet szép.
- Én nem ezt tapasztalom. Tele van fájdalommal és szenvedéssel.
- "Hogy értsd egy pohár víz mit ér, ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell!” 
- Mester... ma nagyon rejtélyes vagy. Kifejtenéd?
- Ahhoz, hogy élvezd az életet, először is jó mélyre kell lesüllyedni. Aki gazdag családban születik és mindene megvan, nagy valószínűséggel nem fogja annyira becsülni a munkát. Aki még nem éhezett, nem fogja élvezni az étel ízét. Aki nem szomjazott, nem fogja meglátni egy pohár víz értékét. Aki még nem volt rab, nem fogja élvezni a szabadságot. Kedves barátom... te egy rab vagy.
- Biztos nem. Hiszen itt állok előtted, nem vagyok börtönben...
- Az elméd rabja vagy. Lefoglalja a szellemedet és nem tudsz a jelenben gyönyörködni. Kötődsz anyagi javakhoz és emberekhez. A kötődés pedig aggódással és fájdalommal jár. Ez pedig nem szabadság, hanem rabság.
- Akit szeretek... ahhoz kötődök.. nem logikus? Ezzel nem értek egyet.
- Azért, mert más szemüveggel nézed a dolgot. Akit szeretek, azt elengedem. Nem korlátozom. A kötődés, kötelék, ezek korlátok. Akit pedig korlátozok az nem szabad. Magyarul a szabadságát veszem el tőle, ami pedig nem hiszem a szeretet egyik kifejeződése lenne. Arról nem is beszélve, hogy a te általad nevezett "szeretet" az bartell szeretet. Ha szeretsz, én is szeretlek. Ha adsz, akkor majd én is adok. Gondolj bele, ha a szervezeted is így működne. "Én már nem pumpálok több vért. Elegem van." Nem lenne jó vége. A testedben egy gyönyörű, harmonikus együttműködés zajlik. A te zavart elméddel és hitvilágoddal borítód fel az egyensúlyt. Ezért leszel beteg. Te okozod a betegségeid nagy részét. Ha erre rájössz, akkor óriási mértékű felismerés fog benned végbemenni. Persze ehhez nem árt az a bizonyos kilátó. Ezenfelül rögtön felüti a fejét a félelem. Voltál már szerelmes?
- Persze.
- Sikerült elnyerni a lány szívét?
- Igen... nagy nehezen, de igen.
- Mi játszódott le benned?
- Nagyon örültem.
- És még?
- Nem is tudom...
- Én tudom. Nem gondoltál arra, hogy jajj mi lesz ha elhagy, ha nem vagyok neki elég jó, ha talál egy sokkal jobbat. Hallak ám.
- Most hogy mondod... de honnan tudod?
- Na látod innen tudom, hogy kötődsz hozzá. Amihez kötődik az ember, azt meg akarja tartani és fél az elvesztésétől. Legyen az ember, akár materiális javak. Paradoxonnak hangzik, de ha úgy tudsz viszonyulni egy emberhez, vagy akár egy használati tárgyhoz, akkor jó esélyed van a boldog békés élethez. Mert nem csak saját magad fosztod meg a szabadságtól, hanem a másik egyént.
- De ez nagyon nehéz.
- Persze, mert ezt tanították nekünk, ezt hitették el velünk. A hit egy erős világalkotó dolog.
- Mi tévő legyek?
- De későre jár. Itt az ideje sétálnom egyet. Ma gyönyörű lesz a naplemente.
- Mester ezt nem teheted velem.
- Ne feledd, a mai nap egy csoda volt. Bocsáss meg magadnak és másoknak.
- Mester...
- Légy a jelenben, mert ez az egyetlen valóság. A múlt elmúlt, azon már nem tudsz változtatni, a jövő meg még nincs kész. Az idő illúzió. Az életed egy DVD. Ezt játszod le. Ha megérted, akkor egy hihetetlen játék lesz belőle. Minden jót és egy gyönyörű szép életet kívánok. Hamarosan találkozunk.
- Viszlát Mester! Örülök, hogy beszélhettünk. Minden jót, viszlát!

A Tanítvány elindult hazafelé. Amint visszafordult, hogy kérdezzen még valamit a Mesterétől, már nem volt ott. Hirtelen nagyon sok információ érte. De egy valamit nem feledett el. "A mai nap egy csoda volt."


Ha eddig eljutottál, akkor köszönöm, hogy időt szakítottál az életedből arra, hogy elolvasd. Remélem sikerült pár tanulságos dolgot leírnom. Mielőtt megkérdeznéd: igen, én írtam. Az elmúlt napok/hetek/hónapok gondolatai vannak benne. Az írás saját, a gondolat nem teljesen. Hazudnék ha magamtól jöttem volna rá. Egyes részeket tovább vittem, de a legtöbb alapgondolat más forrásból származik. Tudod ez olyan, mint a fentebb leírt igazság. Mindenkinek megvan a sajátja. Ez így jó. Napjainkban rengeteg információ ér minket. Jönnek az újabb "tudományos" bejelentések. Ember legyen a talpán, hogy mi az igaz.

Ahogy a Mester is mondta:
Minden jót és egy nagyon szép életet kívánok neked!

RicHi

A nagy bejelentés

Sziasztok!

Nem gondoltam volna, hogy a "hit biológiája" után ilyen gyorsan jelentkezek egy újabb bejegyzéssel. De jól mondják: ember tervez, Isten végez. Mellesleg ez az isteni eredet amúgy is bennünk van, de erre most nem térnék ki.
Hirtelen nem is tudom mit írjak, annyira izgatott lettem, amint megláttam a Facebook-on közzétett videót. Egy fura érzés zajlott le bennem. Ez a "na vééégre" érzés. Még egy kicsit csigáznám a kedélyeket, hogy miről is lesz szó.

Amióta elkezdtem "összeesküvés-elméletekkel" foglalkozni, nagyon sok érdekes dologgal találkoztam. Szinte ömlöttek az információk. Mindig pont annyi, amennyit még meg tudtam emészteni. Se több, se kevesebb. Az emberben felmerül mindig a kérdés, hogy igaz-e egy adott történet vagy sem. Van egy nagyon érdekes dolog, amit biztosan ti is megfigyeltetek. Történik egy kijelentés, várják a bizonyítékokat. Amikor megvan a bizonyíték, akkor vagy azt mondják rá, hogy hamis (Photoshop, After Effect) vagy elfogadják. De ha még egy hivatalos ember is teszi meg a kijelentést, akkor is kételkednek az emberek. Számomra ez a legaggasztóbb. Nem tudunk már HINNI semmiben. Egy videó nem bizonyíték, egy kép nem bizonyíték. Akkor hihetjük el, ha egy közeli ismerősünk készítette, mert benne megbízunk (jó esetben). Viszont messziről jött ember azt mond, amit akar.
Itt van például a "vegycsík"-os történet. Kimutatták, hogy Amerikában rengeteg tavat beszennyeztek már, Hawaii-ról nem is beszélve. Jó lenne, ha egyszer valaki be tudná vizsgáltatni a magyarországi esővizet alumínium-szennyezettség szempontjából. Akkor beigazolódna, hogy tényleg permeteznek ránk valamit. Akit érdekel a téma, annak ajánlom ezt a videót. Egyébként néha érdemes felnézni az égre.

Érdemes minél előbb megnézni, ugyanis az a tapasztalatom, hogy folyamatosan távolítják el az ilyen jellegű videókat. A villanykörte összeesküvést például már nem lehet megnézni a YouTube-on.

De térjünk vissza az eredeti témára. Léteznek-e földönkívüliek vagy sem? Szerintem ez nem vitatéma. Akkora az Univerzum, hogy kizárt dolog, hogy ne létezzenek. A kérdés már csak az, hogy itt vannak-e. A válasz... Igen, itt vannak. Ezt a bejelentést nem más, mint Kanada volt honvédelmi minisztere, Paul Hellyer jelentette be. Nem egy utcáról jött valaki, hanem egy magas rangú ember. Aki ezek után is kételkedni mer, annak nem tudok mit mondani. Olvastam olyan kommenteket, hogy ez is a megtévesztés része. Tény nem szabad mindent készpénznek venni, de akkor is. Szerintem az ilyen embereket nem is lehet meggyőzni, de nem is kell. Arról nem is beszélve, hogy megemlíti a háttérkormányt (az elitet), akik irányítják az egész Földet a bankrendszereikkel. Erről is rengeteg videó/tudásanyag van fent a neten, hogyan is akarják a Földet a kezükbe venni minden szempontból. A legdurvább benne az, hogy ők nem években gondolkodnak, ahogy egy átlagos mai ember teszi. Évtizedekben, évszázadokban és ez a legborzasztóbb benne. Egy hétköznapi halandó, aki Blikket és Nők Lapját olvas CSAK, nem fog informálódni arról, hogy mi zajlik a világban. Szóval az elmúlt években történt események, lásd: 9/11, Boston, Chemtrail, HAARP, micro-chip, mind a terv részei. Ezek első ránézésre nem függnek össze, pedig nagyon is a terv részei. Már külön-külön foglalkozva is rengeteg időt emészt fel a vizsgálatuk. Ha még összefüggnek is (már pedig összefüggnek), arról nem is beszélve. Az ember belefásul, elmegy a kedve az egésztől, ha rázuhan ilyen mennyiségű információ.
Felmerül a kérdés, hogy miért hagyják? A válasz pofon egyszerű. Már most olyan mértékű a közöny, hogy az embereket nem érdeklik az ilyen dolgok: "Jajj menj már, sok dolgom van, mennem kell dolgozni, pénzt kell keresnem, kezdődik a kedvenc sorozatom stb..". Az a baj ezzel, hogy egy sokkal jobb világot tudnánk létrehozni, ha eljutna a megfelelő információ az emberekhez. Ha a Fókusz helyett, ilyen jellegű témákkal foglalkoznának, hogy hogyan lehetne egy fenntartható közösséget létrehozni, ahol nem a profit az elsődleges mérce, hanem az emberi boldogság. Egy nagyon jó kezdeményezésnek tartom a Venus Project-et. De emellett több alternatívát is el tudok képzelni.

A NAGY BEJELENTÉS

 

Mi a baj a mai társadalommal?

A kialakult gondolkodásmód. Az emberek azért hajtanak, hogy egyénként egyre feljebb jussanak a ranglétrán. Minél több pénz, minél több javak. Az EGO mantrája: többet, többet. Mint egy fekete lyuk, amit sose lehet betömni, ami mindent csak beszippant. Az elégedetlenség és frusztráció a mai társadalom hajtóereje. FÉLELEM mindentől. A be nem fizetett gázszámláktól kezdve, a vizsgákon át, az értelmetlen papírmunkákig. Nehéz leírni milyen lehetne, mert ebből a szemszögből vizsgáljuk meg az új dolgot. Holott egy teljesen más szemléletet igényel. Pénz nélküli világ? El tudnád képzelni? Én eleinte nem tudtam. De most már simán el tudnám. Szerintem az élet értelme a boldogság és az alkotás öröme. Ha belegondolunk, sokan azért dolgoznak, hogy megéljenek. De kérdem én... élet ez? Ez túlélés. A Föld rendelkezik annyi erőforrással, hogy mindenkinek elég lenne. Persze itt nem kapzsiságra gondolok. Erről jut eszembe. Sokan mondják, hogy az emberbe bele van kódolva a kapzsiság. Ennél nagyobb hülyeséget nem hallottam, és aki elhiszi, annak csak gratulálni tudok. Azért, mert elfogadja, hogy jó rendben, én amúgy is kapzsi vagyok, mert ez a génjeimben. Holott a környezet alakítja a kapzsi szokásainkat. A verseny, az előre jutás. Csak kicsit jobban bele kell gondolni a dolgokba. Valaki azzal védekezik, ha nem lenne verseny, akkor nem lenne fejlődés. Ezzel nem értek egyet. A nagy tudósok sem a verseny miatt fedeztek fel új dolgokat. Nem a pénz motiválta őket, hanem az, hogy egy jobb világ teremtésében vegyenek részt. Micsoda hozzáállás. A mai pénz és profitorientált világban ezt a nézetet elképzelni egy átlag ember számára elég nehéz. De gondoljunk a betegségügyre (mert ez nem egészségügy). Józan paraszti ésszel kell csak belegondolni. Annyi gyógyszerünk van, hogy az hihetetlen. Miért nem egészséges mindenki? Azért, mert nem ez a cél. Elég egy mezsgyén tartani az embereket, ahol még éppen nem betegek. De nem is egészségesek. A profit a lényeg.

Földönkívüliek

 

Itt vannak. Állítólag több ezer éve. Elég ha megnézzük a régi rajzokat. Hellyer állítása szerint 4 faj van itt, akik az emberekkel együtt dolgoznak. Aki most hall erről először, annak először furcsa dolog lehet ez. De annyi mindent elhallgatnak, hogy az ember már nem is lepődik meg ilyenen (na jó ezen szerintem igen). A Föld ilyen szempontból egy teljesen jó fauna. Rengeteg faj tartózkodik itt. Állítólag az első atombomba ledobása utána szaporodtak meg a látogatások. Ugyanis az emberiség elérte azt a pontját, amikor 3 másodperc alatt kiírthat mindent. Ezt ők nem hagynák. Van egy szabály, ami szerint nem avatkozhatnak bele a földi dolgok alakulásába (és ezzel válaszolok is a kérdésre, hogy miért nem jelennek meg csak úgy), csak akkor, ha valami óriási pusztítást végezne az ember. Arról nem is beszélve, mennyire nincsenek az emberek erre felkészülve lelkileg és mekkora pánik törne ki. Nem mindegy melyik nézőpontból közelítjük meg a dolgokat, mert teljesen más kimenetelt és értelmezést kaphatunk. Ha nagyon akarnám, mindennek láthatnám a rossz oldalát. Ez a tipikus "semmi se jó" embertípus. Akinek ez az életforma megéri, hajrá. A választás szabad.
Aki eléggé nyitottnak érzi magát, annak ajánlok egy cikket. Ebben leírják hogyan is néz ki egy földönkívüli civilizáció mindennapja. Sokkolt a dolog. Azért, mert egyből a Venus Project jutott eszembe. Hosszú az írás, de érdemes elolvasni. Nem akarok senkit se meggyőzni. A gondolkodást próbálom serkenteni az ilyen jellegű írásokkal.

Egy magyasan fejlett társaladom leírása

Egy másik videóban pedig egy volt CIA ügynök mondja el a tapasztalatait az idegenekkel kapcsolatban. Nem úgy néz ki, mint aki a szenzációhajhászás miatt vallana ilyesmiről.

Lehallgatás

 

Ugorjunk egy kicsit és térjünk vissza a Földre. A lehallgatás nem újdonság. De amikor az emberek ellen fordítják, az komoly aggodalomra ad okot.
Az Origo is lehozta (ezen meg is lepődtem) az NSA-val kapcsolatos lehallgatási botrányt.

Edward Snowden - A lehallgatási botrány 

William Binney is megszólalt egy korábbi videóban, hogy mi folyik a háttérben. Honnan tud ennyi mindent? Ő fejlesztette ki azt a programot, amivel bárkiről profilt lehet készíteni. Hivatalos forrás. Bárki utána nézhet. Kell ennél több bizonyíték? Hogy miért mondta el? Én még hiszek a lelkiismeretben. Sokan már nem bírják nézni ezt az aljasságot, amit bizonyos kiváltságosnak érző "egyének" művelnek az emberekkel. Sokan úgy dolgoznak ezeknél a hivataloknál (NSA, CIA, FBI), hogy nem is tudják mi megy a háttérben. Úgy gondolják, hogy ők jót tesznek, holott lehetséges, hogy egyáltalán nem az emberek érdekeit szolgálják.
Mi számít lehallgatásnak? Az amikor egy adott felvételt, adatot valaki megnéz. Az adatgyűjtés nem számít lehallgatásnak. De a videóból minden ki fog derülni.

Remélem kicsit sikerült felkeltenem az érdeklődést. Ezekkel a dolgokkal nem fogtok a fősodrású médiában találkozni. Ha igen, akkor az egy jó jel lesz.

További szép napot kívánok!
Véleményeket, észrevételeket szívesen várok, mint mindig!

RicHi

A hit biológiája

Üdvözletem!

Ebben a bejegyzésben, egy rendkívül érdekes dologról szeretnék írni pár gondolatot. Ez pedig nem más, mint a hit. Hogyan függ össze a hit és a biológia? Mennyire befolyásolja életünket a berögződött hitek, eszmék? Miért nem elég a pozitív gondolkodás?
Ezeket (és még egyéb) kérdéseket fogok górcső alá venni.

Kezdjük talán a legelején. Mi a különbség a csoda és a tudomány között? Az, hogy a csodát nem értjük, a tudományt pedig igen (legalábbis vannak olyan emberek akik értik). Vegyünk egy egyszerű példát. Manapság mindenki használ mobiltelefont. Ha visszamennénk az időben és visszahoznánk egy szaracént a múltból és azt mondanám neki, hogy ezzel a készülékkel tudok kommunikálni szinte bárkivel a világon, a másodperc tört része alatt, akkor valószínűleg hülyének nézne. Nem ismeri a technológiát, a működését az eszköznek. Ha viszont bebizonyítom neki, akkor egyből el fogja hinni, viszont csodaként fogja számon tartani.
Nem tudom, hogy a kedves olvasóim közül, ki hallott az "asztaltáncoltatásról". Nem tévesztendő össze az asztalon való táncolással, ami egy bizonyos italmennyiség után léphet fel, mint kényszer. Személy szerint még nem vettem részt ilyen szeánszon. A lényege a dolognak, hogy szellemet lehet idézni és ez a szellem az asztal felemelésével válaszol igennel, vagy nemmel. Aki nem ismeri a "tudományt", ami mögötte van, annak az embernek csodának tűnhet a dolog. Úgy gondolom, hogy az ember képes kaput nyitni ebbe a másik világba.

Ugyanis energetikai lények vagyunk, lehet mérni az elektromágneses kisugárzásunkat, ami főleg az érzelmi állapotunktól is nagyban függ. Tehát megtörténik a megidézés és lehet kommunikálni a szellemmel. Hasonlóan a laikusok számára ez olyan, mint a szaracénnek a mobil. Nem érti mi van mögötte.
Valljuk be, nagyon keveset tudunk a világ működéséről. Ez részben annak is betudható, hogy szándékosan hallgatnak el fontos információkat az emberek elől. Kezdve a földön kívüliek létezésétől a GMO-ig bezárólag.
Az elektromágneses-spektrum egy kicsiny szeletét tudjuk csak befogni az érzékszerveinkkel. Miért ne lehetne ezen kívül is élet? Úgy lehet ezt könnyen elképzelni, mint a TV-t. Egy adott csatornát, egy adott frekvencián érünk el, amire behangoltuk. Az élettel is hasonlóképpen van. Ahogyan behangoljuk magunkat, úgy tudjuk fogni a "magasabb" világból érkező rezgéseket, intuíciókat. Mivel nehézkes ezeket bizonyítani, ezért aki már tapasztalta, annak nincs szüksége bizonyítékra. Természetes dolognak veszi, hogy az élet jóval több, mint puszta materiális javak felhalmozása.

Hogyan függ össze a hit és a biológia?

Térjünk vissza a hitre és a biológiára. Miért olyan fontos ez a kettő? Azért, mert ahogyan tekintünk a világra, úgy fognak a sejtjeink reagálni. Mivel az összes szervünk sejtekből épülnek fel, ezért nagyon is meghatározó a körülöttünk lévő világ érzékelése. Régen úgy gondolták, hogy születésünkkor determinálódik az életünk. Amit kaptam, azon nem tudok változtatni. Ha édesapám rákos volt, akkor én is hordozom azt a gént stb. Ha édesanyám állandóan ideges, akkor én is az leszek (nem attól lesz gyerek is ideges, hanem azért mert ezt látja és ezt tanulja el). Tehát ezek a nézetek rendkívül hibásak. A környezet az, ami meghatározza a sejtek viselkedését alaphelyzetben. Ezt tudjuk felülírni a gondolkodásunkkal és a világnézetünkkel. Veszély helyzetben riadót fúj a sejt, és megáll a növekedésben. Nyugalmi időszakban pedig a fejlődés/regeneráció történik. A stresszes emberek azért betegednek meg nagyon hamar, mert állandóan ebben a védekezési mechanizmusban van a szervezet és nem tud megújulni.
Kétfajta környezet létezik: szubjektív és objektív. Fontos, hogy a szubjektív mindig felülírja az objektív környezetet. Hiába nyer valaki a lottón, ha ezt az eseményt negatívként fogja fel. Egy lottóötös lehet negatív?? Persze... Gondoljunk csak bele. Egyből megjelennek a "jó" barátok, állandó félelem, hogy mikor törnek be stb. Ez a negatív nézőpont. Innen is lehet látni, hogy igazából nehéz egy környezetet objektíven megítélni. Az egyén dönti el, hogy egyes dolgokat hogyan él meg és építi bele a világába.
Sok embernek ismerős lehet a placebo effektus. Röviden annyit jelent, hogy a beteg kap egy cukortablettát, amire azt mondja neki az orvos, hogy egy nagyon erős gyógyszer ami meg fogja gyógyítani. Láss csodát, az esetek nagy százalékában működik a dolog. Akkor hogy is van ez? Egy cukortabletta képes gyógyítani? Valószínűleg nem. Az egyén hite a gyógyszerben gyógyította meg. A teste kénytelen volt az erős hitnek engedelmeskedni. Hozzá kell tenni, hogy amikor az orvos mondja neki, hogy ez meggyógyítja, akkor kialakul a hála/szeretet érzelme. Ez aktivizálja a dolgokat.
A placebo hatásnak van egy ellentéte is a nocebo. Ez a placebo ellentéte. Az ember nem csak képes saját magát meggyógyítani, hanem képes megbetegíteni. Főleg a hipochonder emberek hajlamosak erre.

Mennyire befolyásolja életünket a berögződött hitek, eszmék?

Nagyon nagy mértékben. El sem tudjuk képzelni mennyire. 6 éves korig egy kisgyermek folyamatosan raktározza el a környezetéből érkező információkat mérlegelés, ítélkezés nélkül. Nem címkézi meg a dolgokat, hogy ez jó vagy rossz-e. Tanulja a viselkedés mintákat, beszédstílusokat stb. Ha állandóan azt hallja, hogy a pénzért keményen meg kell dolgozni, akkor valószínűleg a későbbi éveiben keményen meg kell majd dolgozni a pénzért. Hogy miért? Mert ez a tudatalatti program lett beleültetve a fejébe. Szűrő nélkül. Az ember tudatalattija egy automata robotpilóta, hitrendszerekből, rögeszmékből felépítve. Ha elhisszük magunkról, hogy szerencsétlenek vagyunk, akkor ez így is lesz. Hiába próbálkozunk jobbak lenni. Amíg a tudatalattiban ez a program megy, addig semmi esély. Hogyan lehet ezeket a negatív tévhiteket megállapítani? Egyszerűen. Üljünk le és "hallgassuk" a gondolatainkat. Mi jár a fejünkben? Figyeljünk meg, mint külső szemlélők bármilyen ítélkezés nélkül. Ezzel a technikával nyakon lehet csípni a negatív hitet és kigyomlálhatjuk. Ez egy nagyon nehéz munka. Tapasztalatból mondom. Nagyon könnyen visszaeshet az ember.

Miért nem elég a pozitív gondolkodás?

A válasz a tudatalattiban keresendő. Hiába mondogatom, hogy szerencsés vagyok, ha más program fut a tudatom mélyén. Ráadásul ha csupán pozitív szavakat használok bármilyen érzelem nélkül, az semmit sem ér. Ugyanis sokan azt hiszik, ha valamit állandóan szajkóznak az úgy is lesz. Ha nincs meg hozzá a megfelelő érzelem (hála/szeretet), akkor nem fog aktivizálódni. Arról nem is beszélve, hogy a tudatos részünk a nap folyamán alig működik. A szokásaink rabjai vagyunk. Ezeket a berögződéseket érdemes lecserélni újakra és beépíteni az életünkbe.

Létezik-e jó vagy rossz?

Ezek a fogalmak ember által alkotott koncepciók. Mi a sötétség? A fény hiánya. Nem lehet egy fénnyel teli szobába sötétséget bevinni, mert sötétség nem létezik. Csak a fény hiánya. Ugyanígy nem létezik jó vagy rossz sem. A legtöbb betegség is hiánybetegség. Egy számomra negatívnak tűnő esemény, abban a pillanatban negatívnak tűnhet. Ítélkezek az esemény felett. De lehet, hogy később ebből fog kialakulni egy sokkal jobb dolog. Akkor kérdem én. Az az esemény negatív volt vagy pozitív? Nézőpont kérdése. Miért ne lehetne tudatosan kialakítani ezt a szemléletet? Az Élet velem van és nem ellenem. Nem azért születtünk meg, hogy végigszenvedjük az életet. Mi magunk alakítjuk ki a saját szenvedésünket a gondolatainkkal és a téveszméinkkel. Aki ezt elismeri, az már nem mutogathat másokra, hogy "te vagy a hibás". Mert amikor azt mondom, hogy "te vagy a hibás", akkor átruházom a felelősséget a másik ember kezébe.

Videó ajánló

Két videót szeretnék ajánlani ebben a témában. Az egyiket összevágtam, és úgy töltöttem fel a Youtube-ra. Az elejét mindenképp érdemes megnézni, mert nagyon érdekes dolgokat boncolgat benne Bruce Lipton.

A másik videó pedig egy hosszú előadás. Gregg Braden beszél az Isteni Mátrixról. Arról van benne szó, hogy az érzelmeinkkel hogyan aktivizálhatjuk teremtő/gyógyító erőinket. Akik nyitottak a témára, mindenképpen ajánlom.

Összefoglalva a dolgokat. Születésünkkor nincs véglegesítve az életünk. A DNS-ünk menet közben is változhat. Nincs megírva előre a betegségünk. Az életvitelünkkel alakítjuk azokat ki az esetek 95%-ban. Ha tudatosan odafigyelünk az életünkre és kezükbe vesszük, akkor egy sokkal jobb életet élhetünk le itt a Földön. Arról nem is beszélve, hogy ez a pozitív kisugárzás másokra is fog hatni. Az emberiség olyan, mint az emberi test. Minden egyes ember egy sejt. Sokkal többre vinnénk, ha összedolgoznánk. Mindenki jól járna és senki nem maradna ki a jóból. Vicces lenne, ha a szívizomsejtek azt mondanák, hogy "köszönöm, ennyi munka elég volt". Talán eljön az az idő, amikor az emberek nem az individuumot helyezik előtérbe, hanem a közösséget és az együttes munkát.

További szép napot kívánok!

RicHi

Ébresztő

Tiszteletem!

A legfrissebb blogbejegyzésem az Ébresztő címet kapta. Nem véletlenül. A világban rengeteg olyan dolog zajlik, amiről az átlag embernek abszolút fogalma sincs. Ez több ok miatt lehetséges. Például a fősodrású médiák nem számol be ezekről (ugyanis az "irányítók" kezében vannak), vagy az embernek egyszerűen nincs ideje ilyennel foglalkozni. Ez is a terv része, hogy ne tudjon az ember elég szabadidőt szentelni ilyen dolgokra, mert akkor összeomlana a kártyavár. A másik dolog, ami miatt kevesen foglalkoznak ezzel, az az, hogy rengeteg információból kell összerakni a nagy képet. Ez nagyon sok munkát és energiát vesz igénybe.

Ebben a cikkben összegyűjtöttem pár érdekes videót, amit mindenképp ajánlott megnézni. Természetesen nem egyszerre, mert az nagyon sok lenne. Több éven át kísérem figyelemmel a világ dolgait. Ez nagyon kevés időnek mondható, ahhoz képest, amit egyes emberek már leírtak/tapasztaltak, de úgy gondolom valahol el kell kezdeni.
Az igazság először az embert jól felidegesíti, majd ezután szabadítja csak fel. Viszont édes-kevés, ha ez az információ csak kevés emberekhez jut el. Amikor már sokat látott és hallott az ember felteszi a kérdést, hogy rendben, de akkor most hogyan tovább? Mi tévő legyek? Mit tudok én tenni abban az ügyben, hogy egy élhetőbb, igazságosabb Világban éljünk. Mert azt bátran ki merem jelenteni, hogy egy elcseszett, kizsákmányoló Világban élünk. Ezt mi tartjuk fent. Így bizony. Mi, tudatlan emberek tartjuk fent. Kezdve ott, hogy halvány lila gőzünk sincs, hogyan állítják elő a pénzt a semmiből és arra kérnek kamatot. Hogyan adósítanak és zsákmányolnak ki országokat.
Ezért a legfontosabb lépés, hogy minél több emberhez eljusson a megfelelő információ és döbbenjünk rá, hogy lehet másképp is élni.

Értelmetlennek tartom mindent leírni, amit eddig megtudtam különböző forrásokból. Az érdeklődést szeretném felkelteni ezzel a bejegyzésemmel. Pár "kötelező" jellegű videót szeretnék ajánlani megnézésre. Emellett különböző embereket is szeretnék kiemelni, akik sokat tesznek azért, hogy egy jobb világ alapjait rakjuk le.

Kezdjünk is bele...

Egészség

Úgy gondolom az egyik legfontosabb alappillére mindennek. Ha ez nincs meg, akkor nem tudunk racionálisan, józan paraszti ésszel gondolkodni. Ezenfelül ha nem vagyunk egészségesek, akkor a hangulatunk a béka feneke alatt van és nem érdeklődünk semmi iránt, "nem érdekel semmi, megvan az én bajom" szindróma lép fel.
"Kötelező" előadásként Dr. Lenkei Gábor videóját ajánlanám:

Dr. Lenkei Gábor - Egészségünk titkai

Szó esik benne a só állítólagos kártékony hatásáról (ami nem igaz), a koleszterin "ellenségről" és egyéb apróságokról is, amiről elfelejtettek minket tájékoztatni.
Érdemes még az úriember könyveit is elolvasni. Hihetetlen milyen egyszerű módszerekkel állíthatjuk helyre az egészségünket.


Egy másik kiváló szakember Dr. Papp Lajos beszél a káliummal mérgezett sóról. Ha így nézzük, akkor a só tényleg veszélyes dolog tud lenni. De ne keverjük össze a tiszta NaCl-dal. Gyógyszertárakból érdemes beszerezni, ugyanis ott nagy tisztaságú sót árulnak (aszkorbinsavról nem is beszélve).

Dr. Papp Lajos - Káliummal mérgezett só

Fontosnak tartom megemlíteni Tejfalussy András munkásságát, amit a sóval végzett az elmúlt évtizedekben.

Tejfalussy András honlapja

Ha egészség, akkor nem hagyhatjuk ki a lelki egészséget sem. Sok orvos a fizikai testre összpontosít, mint elsődleges gyógyítási terület. Véleményem szerint, van egy magasabb energiaszint, aminek a leképződése maga a fizikai test. Szóval ha például állandó stresszben és zaklatottan élünk, az előbb-utóbb betegség formájában fog megnyilvánulni. A betegség nem ellenség, hanem egy jelzés, hogy felbomlott az egyensúly, az egészség.

Balogh Béla előadásait tudom ajánlani ilyen témakörben. Mérnökként érthetően bevezeti a laikust embert a különbözős spirituális szintekbe.

Balogh Béla - Végső Valóság

 

Ha már emberi szervezet, akkor egy másik döbbenetes videó, az emberi test rejtelmeiről. Film a gyógyítás új tudományáról.

 Élő Mátrix

Nem tudok szó nélkül elmenni Dr. Wayne Dyer úriember neve mellett. Az összes könyvét bátran merem ajánlani, aki kicsit is érdeklődik a magasabb tudatosság iránt. Megjelent egy nagyon jó film, amiben főszerepet is kapott. Egy nagyon jól felépített műről van szó. Személy szerint nekem nagyon tetszett a film és az a közel két óra hihetetlen sebességgel telt el.

Dr. Wayne Dyer - A váltás

"Összeesküvés-elméletek"

 

Az összeesküvés titkos szövetkezés vezető politikai személyiség ellen, vagy az állami, társadalmi rend erőszakos megdöntésére. Minden összeesküvés-elmélet alapja a titok, más szavakkal a magyarázat hiánya. Mircea Eliade óta tudjuk, hogy a mítosztalanított világban élő ember teremt magának újakat. (Wikipédia)


Az első, kiindulási pontnak a következő összefoglaló videót ajánlom. Szó van benne a világuralmi elitről, hogyan robbantanak ki háborúkat a profit miatt. Mi is a pénz? Tudtad, hogy a FED a semmiből gyárt pénzt kamatra az államnak? Tudtad, hogy a 9/11 belső munka volt? Tudtad hogyan manipulálják az embereket úgy, hogy észre sem veszik? Ha nem, akkor mindenképp ajánlom a film megnézését.

ÉBRESZTŐFILM

A következő videókat ezért nem is lehetne összeesküvés-elméletes videóknak nevezni. Tudjuk, hogy nagy a népesség. A világelit ezért korlátozni akarja a lakosság számát. Hogy ez kitaláció? Bill Gates bácsi nem kicsit szólta el magát.

Bill Gates - Depopuláció

Jesse Ventura leleplezte a "lakóövezeteket", ahova semmilyen szökés általi eszközt nem lehet bevinni. Mellesleg készen állnak a szükségállapot bevezetésére. Hogy hogyan? Például egy ismeretlen járvány elszabadításával (a napokban meghalt pár ember "ismeretlen légúti fertőzésekben").

Jesse Ventura - Amerikai koncentrációs táborok

Hogy léteznek-e UFO-k? Ez már nem is kérdés. A kérdés inkább az, hogyan jutottak ide. Mert ahhoz nem elégséges a mai meghajtási technológia. Szűcs Róbert és Dombovári Gábor foglalja össze össze, hogy mióta vannak köztünk és hogy a kormány hogyan titkolja és tusolja el a dolgokat.

Hihetetlen - UFO észlelések

A világunk nagyon összetett. Minden mindennel összefügg. Miért mérgezik az ételeinket? Miért nem "divat" egészségesen élni? Hogyan függ össze a táplálkozás és a jó közérzet? Miért akarják ennyire bevezetni a GMO-t és miért akarják ellehetetleníteni a gazdák életét? Nem válaszolnék ezekre a kérdésekre. Mindenki gondolkodjon el rajta és rá fog jönni a válaszokra.

Élelmiszeripar RT

Én úgy gondolom van remény. De csak akkor, ha terjesztjük ezeket az ismereteket és rávilágítunk arra a tényre, hogy létre tudunk hozni egy jó világot. Szándékosan nem jobbat írtam. Mert ha egy rossz dolgot "jobban" csinálok, az még rosszabb lesz. Rengeteg ilyen biztató/leleplező videó van fent a Neten. Ezért készülőben egy Érdekes videók menüpont, ahol ezeket fogom egy helyre gyűjteni, kommentárokkal együtt.

Két videót hagytam a végére. Az egyik a Thrive. Nagyon jól összefoglalja a mai helyzetet és a lehetséges megoldásokat. A másik a Venus Project - Paradise or Oblivion. Erről írtam is egy bejegyzést, most nem részletezném miről szól.
Ha csak egy videót szeretnél megnézni, akkor a következő legyen az:

Thrive

Paradise or Oblivion

A problémák adottak, megoldási javaslatok vannak. De addig amíg tudomást sem veszünk a problémákról, addig nehéz bármit is tenni. Egy-egy témára lehet jobban ki fogok térni egy bejegyzés erejéig. Ezt egy kisebb kedvcsinálónak/összefoglalónak szántam. Aki még nem találkozott ezekkel, nekik garantált lesz a döbbenet.
Nem esett még szó sok dologról. Ezeket pótolni fogom az érdekes videóknál/könyveknél (pl. Enigmák, Hihetetlen magazin, Világpanoráma, Világhelyzet, Szabadkőművesség stb.)

Véleményeket/kritikákat/észrevételeket szívesen fogadok bármilyen formában.

Minden jót kívánok nektek!

RicHi

Ébred már az oroszlán

Szép estét kívánok mindenkinek!

Ébred már az oroszlán. Hogy miért ezt a címet adtam ennek a blogbejegyzésemnek, arra a válasz nagyon egyszerű. David Icke tartott egy 6 és fél órás előadást Brixton-ban, ami óriási hatással volt rám. Nagyon sok igazság (legalábbis számomra hihető dolog) van benne. Mindannyian érezzük, hogy valami nincs rendben a világban. Nem tudjuk, hogy mi az pontosan, de érezzük. Azt veszem észre, hogy egyre többen látnak át a szitán és kezdenek "ébredezni". Hosszú írás lesz. Talán az eddigi leghosszabb. Megpróbálom leírni a gondolataimat véleményemet ezzel az egész témával kapcsolatban.

Tegyük fel a nagy kérdéseket, mert csak akkor kaphatjuk meg a nagy válaszokat. Kik is vagyunk mi? Miért vagyunk itt? Mi az élet értelme? Szerintem sok emberben megfogalmazódott ez a kérdés, de úgy igazán nincs "idő" rá megkeresni a választ. Hogy miért nincs? Mert dolgozunk, tanulunk, tesszük a "dolgunkat". Szimplán nincs idő ilyen kérdésekkel foglalkozni. Mert minek is? Abból úgysem tudjuk kifizetni a számlákat, nem tudunk élelmet venni (amiben sajnos nagy igazság van).
Valami nem stimmel. Valami nagyon nem. Nézzük meg a mai világot. Teljesen felfordult. Azért fizetünk, hogy fizethessünk, hihetetlen sok bőrt húznak le rólunk. A média feladata a hiteles és hasznos információ átadása. Ehelyett sok esetben szennyel találkozunk (lásd: Éjjel-nappal Budapest. Személy szerint egy részt sem láttam, a bemutató már elég volt). Az oktatás küldetése a kreativitás fejlesztése, hasznos tudás elsajátítása. Ehelyett az ellenkezője zajlik: kreativitás, szabadság megszüntetése, hibás és értelmetlen tudások átadása. A történelemről nem is beszélve. Tele van hamis adatokkal és következtetésekkel. Kíváncsi vagyok az új könyvekben mit fognak írni a szeptember 11-i "terrortámadásról". Ha azt, hogy terrorakció volt, akkor biztos ki fog nyílni a bicska a zsebemben, mert már régen kiderült, hogy belső munka volt. Mégse változott senki, maradt a közöny (kevés embert kivéve, akik érintettek voltak benne). De ezek csak apró puzzle darabok az egészhez képest. Ugyanis ezek a dolgok független dolgoknak tűnhetnek. Vehetjük akár a bank őrültséget (kifizethetetlen adósságot próbálunk visszafizetni stb.), akár a 9/11-es belső munkát vagy akár Pearl Harbor kiprovokálását. A nyúl ürege ennél jóval mélyebbre megy. Aki itt elakad, az az illető soha nem fogja átlátni az egészet, amiről ez az egész szól. Egy valami biztos: ezek nem független események. Megvan köztük a kapocs. Hogy mi is az? Ajánlom az Ébred már az oroszlánt Youtube-on fellelhető videót és ott benne lesznek a válaszok. Az új része még jobb lett, viszont még nincs felirat (Remember Who You Are).
Amikor elkezdtem ezekkel a témákkal foglalkozni, nem gondoltam volna, hogy ilyen mélyre visz a dolog. Hogy ezek a dolgok igazak-e vagy sem? Nem tudom. Annyit írnék, hogy szerintem van benne valami, mert értelmét látom. Felhívnám a figyelmet, hogyha valaki veszi a fáradtságot és erre az útra tér, akkor nagyon el lehet veszni a részletekben. Teljesen beszippanthatja az embert annyira, hogy a cselekvésre már idő sem marad. Erre nagyon oda kell figyelni véleményem szerint. De nézzük akkor sorban pár dolog.


Valóság

Mi is a valóság? Amit látunk? Amit mérni tudunk? Hogyan lehetne precízen definiálni? Egyre jobban hajlok afelé, hogy ez az egész mindenség egy Tudatosság megtestesülése. Lehet Istennek, akárminek hívni. Egy óriási egység részei vagyunk, ami emberi fejjel fel nem fogható. Szeparáltnak érezzük magunkat, holott mindenki Egy. Akármilyen hülyén is hangzik. Figyeljük meg a vizet. Dr. Emoto japán tudós rengeteg kísérlet végzett a vízkristályokkal, ami nagy hatással volt rám. Arra a következtetésre jutott, hogy ha érzelmeket táplálunk a víz irányába, akkor valamilyen alakzatot fog felvenni. Szeretet hatására gyönyörű kristály formát vesz fel, gyűlölet hatására pedig egy egészen más, amorf formát. Arról nem is beszélve, hogy nincs két egyforma hópehely. Tegyük fel, ha a hópehelynek lenne tudata, akkor valószínűleg nem jutna eszébe, hogy ő ugyanaz, mint a többi hópehely, csak más személyiséggel. Ajánlom a víz üzenet című kisfilmet.
 Vannak olyan elképzelések, hogy a világ egy óriási hologram. A hologramról annyit kell tudni, hogyha elkezdjük a filmet feldarabolni, akkor a kép nem esik részekre. Az új darabok tartalmazni fogják az egészről alkotott információt. A reflexológia hasonló elveken működik. Például a fülön különböző pontok, különböző szerveknek felelnek meg és ez alapján tudnak belső szerveket gyógyítani.
A mai tudománnyal az a legnagyobb baj, hogy nagyon zárkózott és a professzorok csökönyösek és ragaszkodnak a rangjukhoz. Persze ez sem véletlen. Viszont mindig voltak olyan emberek, akik mertek nagyon gondolni (lásd Einstein). Az, hogy a tér és az idő nem különálló, független dolog, a mai szemmel is hitetetlennek tűnik. Pedig igaz és bebizonyították. Ezért az új neve a tér-idő lett. Ennyit arról, amit tudunk a valóságról. Régen azt hitték, hogy a Föld lapos. Ma kiderült, hogy gömb. Később (legalábbis szerintem) az fog kiderülni, hogy egy hologram az egész, egy illúzió és az egész világ amiben élünk. De ehhez egy teljesen más tudatossági szint kell.
Amit a szemünkkel érzékelünk valóságot, töredéke annak, ami "kint" van. Ezért hibás az a nézet, hogy hiszem, ha látom. A Wifi is létezik, mégsem látjuk. A hang is csak hullámok sorozata, információ. Az agy dekódolja és akkor lesz hang érzet. Valljuk be, alig tudunk valamit a valóság igazi, eredeti természetéről.


Egészség

A legfontosabb kincsünk közé tartozik. Mégis nagyon kevesen foglalkoznak vele. Miért van ennyi beteg? Miért van ennyi depressziós ember? Annyi gyógyszer van a piacon, mégsem csökken, hanem nő a betegek száma. Egyből jön a kérdés: miért? Ha józan paraszti ésszel gondolkodunk, könnyen rájöhetünk, hogy a profitról szól az egész. Ha nem lenne beteg, nem lenne gyógyszeripar. Óriási biznisz a betegség. Rengeteg bizonyíték van arra, hogy egy csomó betegség hiánybetegség és rengetegszer történik indokolatlan gyógyszerfelírás. Ha valaki ebben a témában szeretne elmélyülni és rácsodálkozni arra, mi is megy ebben az "iparban" nagyon ajánlom Dr. Lenki Gábor műveit és előadásait. Hihetetlen mennyire egyszerűen őrizhetjük meg az egészségünket. Gondolok én itt például a megfelelő mennyiségű vízbevitelre. 450ml/10kg a kulcsformula. Hogy káros-e a só? A parlagfű gyomnövény? Mennyi idiótaságot tudnak még a torkunkon lenyomni? Olyan egyszerűek ezek a dolgok, hogy az ember legyint is rá. Áhh nem lehet ilyen egyszerű... biztos mondták volna a TV-ben. Hogy kinek a kezében van a TV? Gondolkozzunk... Azon elgondolkodtatok már, hogy miért a tünetet kezelik sokszor és nem a valódi okot? Hmm.. érdekes.


Félelem

A nagyhatalmak legfontosabb fegyvere. Ha az ember fél, nem tud koncentrálni, megbénul és tehetetlennek érzi magát. Hogy félre értés ne essék, nem arra a félelemre gondolok, ami akkor indul be amikor tényleges fizikai veszély van. Arra kell gondolni, hogy például nem tudjuk befizetni a gázszámlát, elveszik a házat, nem lesz meg a vizsga stb. Állandó stressz alatt tartani az elmét. Ilyenkor az embernek esélye sincs bármi mással is foglalkozni. Napról-napra élni, ez a kulcs. Gondolkodni pedig már lassan luxus lesz a mai világban. Aki pedig ki meri nyitni a száját és olyan sokkoló dolgokat mondani, ami ráadásul igaz, azokat az embereket kiröhögik, vagy hülyének állítják be. A történelem számtalanszor igazolta ezt a tényt. Elítélték, máglyán elégették azokat akik máshogy mertek gondolkodni. Ma ugyanez megy szofisztikáltabb formában. Aki fél, azt lehet MANIPULÁLNI! Jajj gyógyíthatatlan betegség... Jajj csökkenek a gazdasági mutatók... Jajj emelik a benzint... Sokáig lehetne a sort folytatni. Ezért a gyógyszerek véleményem szerint sokszor elősegítik ezt az állapotokat. Olvassuk el a betegtájékoztatóban a mellékhatásokat.


Közömbösség

A cél, ezt az állapotot kiváltani az emberekben. Minden ezt támogatja. Sorozatokon keresztül, a butító műsorokon át a szennylapokig bezárólag. Az a legnagyobb hír, hogy Brad Pitt-nek hogy áll a haja, vagy hogy éppen Győzikének milyen a lelki állapota. Mikor hall az ember arról a tévében, hogy épül a koncentrációs tábor Amerikában (Youtube: Jesse Ventura - Amerikai koncentrációs táborok)? Mikor fogunk arról olvasni, hogy a rák gyógyítható? Mikor lesznek az iskolákban olyan tantárgyak, amik a jobb életet segítik elő? Miért nincs olyan óra például, hogy: Hogyan éljünk egészségesen?
Fontos tudatlanságban tartani az embereket, jelentéktelen feladatokkal lefoglalni, mert akkor nem tesznek fel kérdéseket, nem kérdőjeleznek meg ordító baromságokat.
Valaki átlátja a pénzrendszer működését? Tanítják az iskolákban? Én úgy tudom, aki nem gazdasági vonalra megy, annak halvány lila gőze sincs hogyan működik. Nem vagyok képben még ebben a témában, de nekem annyi elég volt, hogy a FED úgy ad ki pénzt, hogy kamatra adja. A kamatot pedig ugye pénzből kell kifizetni. De ki adja a pénzt? Hogy a FED? Újabb kamatra?? Hát persze!!! De nem számít, az emberek úgysem értik, nem foglalkoznak vele.


Hit

A legfontosabb dolognak tartom. Ha valaki hisz valamiben (és igazán tisztán, mélyen el is hiszi), akkor az valóra fog válni. Elég a placebo hatást említeni. Ha az ember hisz a gyógyszer hatásában, akkor nagy valószínűséggel működni fog. Lebecsüljük a hit erejét. Nagyon sok mindent nem tudunk. Nagyon sok mindent. Nem ismerjük a valóság természetét, nem tudunk megmagyarázni parajelenségeket. Ennek ellenére, ha valakivel ilyesmi dolog történik, akkor nevetséges emberré válik. Arról nem is beszélve, hogy a DNS 10%-át ismerjük. Vannak médiumok, akik például látják az ember auráját. A sort sokáig lehetne folytatni. Hiszem, hogy 15-20 év múlva már ezek alaptantárgyak lesznek. A gyógyítás és az egészséges ember óra az egyik legkedveltebbek közé fognak tartozni.
Unokáink értetlenkedve fognak megkérdezni minket.. HOGY LEHETTEK ILYEN HÜLYÉK? Pénzért betegségben tartottátok az embereket, holott mindenkinek az a célja, hogy boldog legyen? Miért hagytátok ezt? Miért nem fogtatok össze? Miért hagytátok?
A válasz benne van a videóban (Ébred már az oroszlán). Régen azt hittem, hogy van pár öltönyös bácsi, aki szimplán gonosz és hataloméhes és kiéli magát az emberiségen. Jóval többről van szó. Nem lövöm le a poént, akit igazán érdekel a téma, vegye a fáradtságot, nézze meg a videót és utána szívesen várom a véleményeket.

Hihetetlen mennyire "jól" működik a rendszer. Gyártósoron kerülnek ki a karrier-orientált emberek. Légy menő, légy gazdag és szép. Ez a fontos. Egyszer élünk, használjunk ki mindent és mindenkit. Gyártsunk szemetet. FOGYASSZ, még ha nincs is szükséged rá.


Megoldás?

1. Tegyük helyre az egészségünket. Rengeteg méreganyagot juttatunk be. Junk food-okról nem is beszélve. Sajnos én is beletartozok ebbe a kategóriába. Nehéz egy megszokott, rossz étrendről átállni a jóra. Ez mindenkinek a saját felelőssége.
2. Olvassunk könyveket, nézzünk videókat a Youtube-on. Rengeteg érdekes videó található fent, ami kicsit felnyithatja az ember szemét, hogy mi megy a világban, amit eltakarnak előlünk.
3. Beszélgessünk. Sokan vannak, akik nem mernek ilyen témáról beszélni, mert hülyének fogják nézni az embert. Nem kell törődni velük. Szívesen meghallgatok akárkit bármilyen témáról. Sőt még örülök is, mert így megismerkedhetek egy másik világnézettel és akár még sokat tanulhatok belőle. Itt kezdődik az értelmes kommunikáció. Szóval aki a másikat rögtön lehülyéz, az saját magáról állítja ki a szegénységi bizonyítványát.
4. Oktatás: felhívni az emberek figyelmét, hogy kutassanak nézzenek utána dolgoknak. Ha az emberek 10%-nak sikerülne erre a tudatos szintre jutni, akkor beindulna a láncreakció. Gondoljunk bele, ha valaki lenne annyira tökös a médiában (hál Istennek vannak ilyen adók: Echo TV - Világpanoráma, Enigma TV) és elkezdene hajmeresztő dolgokról beszélni (például Fókuszban, vagy akármilyen műsorban) milyen reakció lenne: Te Gazsi! A Lilu most mondja, hogy a rák gyógyítható és a legtöbb gyógyszer méreg! Azt hiszem először egy óriási felháborodás lenne. Ezért tartom fontosnak egy nagyobb kaliberű oktatási hullámot.

A következő bejegyzéseimben valószínűleg egy-egy témát próbálok majd jobban kielemezni, saját gondolataimmal kiegészíteni. Ízelítőnek és kedvcsinálónak szántam ezt a bejegyzést.
Szokás szerint várom a véleményeket/kritikákat.

Minden jót kívánok és mindenkit arra tudok csak buzdítani, hogy tájékozódjatok. Hamarosan lesz egy átmenet, egy nagy váltás. Ez biztosra merem állítani. A kérdése az, hogy ez békés lesz-e vagy pánikszerű átállás.

RicHi

Oktatás

Üdvözletem!

Előző bejegyzésemben ígértem, hogy egy külön írásban kifejtem a gondolataimat a mai oktatással kapcsolatban.
A probléma elég nagy, de nincs teljesen veszve minden. Annak nem sok értelmét látom, hogy elkezdjem szidni az oktatási rendszert, mert az olyan, mint panaszkodással megoldani egy problémát. A hibáit próbálom összefoglalni és utána megoldást kínálni rá.

Az első nagy baj a kötelező (azon kívül, hogy kötelező és máris frusztrációt kelt az emberben) oktatási rendszerrel az, hogy egy előre megírt, rugalmatlan tantervvel dolgoznak a tanárok. A tananyag elavult, nem felel meg a mai elvárásoknak. Nem felkeltik a diák érdeklődését, hanem elnyomják, kiirtják belőlük a maradék kreativitást. Kész tényekkel bombázzák őket. Nincs helye az önálló gondolkodásnak. A megoldás nagyon egyszerű, a leírtak ellenkezőjét kellene csinálni: frissíteni a tananyagot, önálló gondolkodásra való nevelést támogatni, kreativitást fejleszteni.
Mondanék pár példát. A történelmet egy nagyon fontos dolognak tartom. Sőt.. talán a magyar nemzet egyik alappillére lenne. Ugyanis ez határozza meg a magyar embernek az identitástudatát. Persze a múltunkat szépen lehazudják, finnugor eredetű a nyelvünk (tessék utánanézni, hogy ez mekkora ökörség) és még sorolhatnám tovább-tovább.
Pearl Harbor-tól (ugye tudjuk a dátumot, meg hogy a Japánok támadták meg, de hogy miért ezt már nem nagyon írják bele... legalábbis az igazi indokot) kezdve a szeptember 11-i "terrortámadásig" (terrorizmus: egy nagyon jó biznisz).
Itt jön be a képbe az oktatás totális leépítése. Gondolkodó emberekre nincs szükség. Hogy miért? Mert az egy-két fejes/család, akik emögött a pénzvilág fölött állnak nem szeretik az ilyen tulajdonságokkal rendelkező embereket, mert ha sokan átlátnának a szitán, akkor az veszélyt jelentene számukra).
Valljuk be.. az oktatás egy félelemre épülő rendszer: ha nem tanulsz megbuksz (és fizetsz is a bukott kreditek után).
Sokan nem szeretik a fizikát. Meg is értem miért. Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy amikor még nem tanultam fizikát hozzájutottam egy könyvhöz (A modern fizika), ami teljesen felkeltette az érdeklődésemet a világ dolgai iránt. Ez a lényeg! Felkelteni az érdeklődést. Kémiából kísérletezni (bocsánat, tudom.. nincs rá pénz, finnugor konferenciát tartani 150 millió Ft-ból... arra van pénz). A pénz jelen elburjánzott formájában egy hihetetlen nagy korlátozó tényező. Profit alapján dönteni valamiről... Ha belegondolunk mekkora abszurd dolog. Úgy legyártani dolgokat, hogy elavuljon, csak azért hogy pörögjön a piac és minél nagyobb legyen a képzeletbeli "növekedés". Óriási mértékű pazarlás. Ez egy másik téma, nem akarok ennyire elkanyarodni (A Venus Project-re érdemes rákeresni).
Szóval nincs pénz kísérletezni, de elvárjuk a diáktól, hogy tanulja az unalmas képleteket. Ez igen. Arról nem is beszélve, hogy sokan panaszkodnak, hogy a diák tiszteletlen. Erre csak azt tudom mondani, hogy a tanár is az. Lenézi a diákot, nem türelmes vele. De elvárja, hogy tisztelje. A tisztelet kétirányú dolog, nem egy.

A magyar tantárgyról ne is beszéljünk. Úgy tudnám elképzelni az órákat, hogy mindenki kifejti a saját véleményét egy művel kapcsolatban. Biztos vagyok benne, hogy mindenkiben más érzéseket vált ki egy adott alkotás. Senkinek sincs azonos előélete. Lehet ha valaki például a szeretetről/szerelemről olvas, akkor kellemes, jó érzés tölti el, de lehet, hogy pont az ellenkezője. Megmondani a diákoknak, hogy mit gondoljanak egy adott műről... nonszensz. A magyar nyelvtanról ne is beszéljünk. Amikor annak idején tanultam, senki nem beszélt a nyelvben rejlő potenciálokról. Például a felhő szóba már bele is van kódolva a jelenség: felszálló hő. De rengeteg ilyen kifejezést lehetne írni. És akkor azt mondják, hogy összelopkodtuk. Szép kilátások. Nem véletlenül van annyi magyar feltaláló.

Hogyan lehetne helyrerázni az egész oktatást? Először is egy teljesen új tantervvel. Megszüntetni az osztályozást és egy új értékelési módszert kellene kidolgozni. De a legfontosabb feladat az érdeklődés felkeltése. Ugyanis ezután a nebuló már saját önerejéből fejlesztené saját tudását. A tanár feladata a kíséret lenne, az iránymutatás, a támogatás. Mint egy térkép/iránytű. Ma viszont a szakadékba irányítjuk a tanulókat. Mire kilépnek az iskolából, egy önálló gondolatra nem képes biorobotot képzünk ki belőle, aki utána elmegy a Tesco-ba dolgozni. Félreértés ne essék, egyáltalán nem nézem le, aki Tesco-ba dolgozik. Az ilyen munkát réges-rég meg lehetne oldani robotokkal. De ugye jön a felháborodás, hogy na de jó.. akkor hol lesz a munka? A robotok elveszik a munkát... Megint a Venus Project-re tudok utalni. Ott szépen le vannak írva, hogyan kellene az alapjaitól kezdve újraépíteni a társadalmi rendszert. Mert jelen körülmények között ez így tényleg nem működne.

Valljuk be... sok diák az alapján választ hivatást, hogy mennyi pénzt kap érte. Ez egy nagyon szomorú dolog. Miért ér kevesebbet egy tanár például, aki a jövő generációját neveli, mint egy bankár, aki semmilyen értéket nem állít elő, spekulál más pénzével és így tesz szert haszonra? Az a baj, hogy most elég rosszak a kilátások. A megoldás pedig az oktatásban rejlik. Felnyitni a fiatalok szemét, hogy lehet ezt másképpen is csinálni. Ahogy egyik kedvenc előadóm, Dr. Veress József mondaná:

"Fiatalok... Ha valaki azt mondja Önöknek, hogy nincs más alternatíva, akkor biztosan van!"

Amit az idősek elrontottak, azt ne vigyék tovább, hanem tanuljanak a hibáikból és javítsák ki. De ehhez sok tanulásra van szükség. Arról nem is beszélve, hogy mennyire fontos az, hogy az ember megismerkedjen az igazsággal. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember átlássa a mai világ problémáit. De természetesen ezt is próbálják szépen eltitkolni.
Nem tudom feltettétek-e már a kérdést, miért megy annyi Győzike Show, meg nem tudom én milyen Xfaktor, Voice, stb... Azért, mert ilyenkor az ember figyelmét, le lehet foglalni, el lehet terelni az igazi problémákról. Figyeljétek meg a reklámokat: gyógyszer, gyógyszer, mosószer. Semmi építő jellegű dolog. Az Internet egy nagyon jó dolog. De ügyesen kell használni, ugyanis rengeteg dezinformáció is megtalálható rajta.

Még pár gondolatot írnék milyen új tárgyakat kellene bevezetni. Ma csak olyan tárgyakat tanulnak a diákok, amik a racionális tudást fejlesztik. Viszont nagyon sokan nincsenek tisztában a fontosabb érzésekkel, és hogy ezeket hogyan kellene kezelni. Sokan azt gondolják, ha valaki érzékeny, vagy rendelkezik egy minimális érzelmi intelligenciával, az biztosan csak egy nyálas személyiség lehet. Aki ilyet állít, az szerintem kitöltötte magáról a szegénységi bizonyítványát. Külön órákat lehetne tartani arról, miért fontos, hogy odafigyeljünk a másikra, türelmesek legyünk vele szemben. Ugyanis ezt fogjuk visszakapni. Sokkal könnyebben jut előre az ember ha segítik, biztatják, mintha akadályoznák. Egosita világban élünk, ahol az egyén az elsődleges, minden más utána van. Ezen is sürgősen változtatni kellene. Megtanítani a diákokkal, hogy minden ember más. Más előélettel, más tapasztalatokkal. Ezekből nagyon sokat lehet tanulni, csak nyitott szívvel és bizalommal kell a másikhoz fordulni. Ezt a másik személy megérzi és létrejön a kölcsönösség. Így sokkal könnyebb előrejutni akármiben is. Ilyenkor automatikusan megszűnne a széthúzás is egy adott csoporton belül. Ezt nem mondják el sehol, a szülők sem, így hát viszik a negatív mintát az iskolába és a következő generációra is átszáll. Ezen lehetne változtatni, remélem fognak is változni a dolgok. Ugyanis nem hiszem, hogy azért születtünk volna a Földre, hogy ilyen körülmények között éljük le az életünket, holott egy nagyon jó helyet lehetne itt létrehozni. Egy igazi játszóteret, ahol mindenki jól érzi magát és azt csinálja amit szeret. Hogy ez utópisztikusan hangzik? Meglehet.. de lehetséges... és ha sikerül elhitetni az emberekkel, hogy ez bizony nem lehetséges, akkor úgy is lesz. Ma ez megy.. félelemkeltés, függőség kialakítása stb. Nézni kell a híreket (pontosabban nem kellene) és ott minden benne van.

A kulcs az oktatás: ugyanis ez az egyetlen módszer arra, hogy felnyithassuk az emberek szemét és egy jobb világot hozzunk létre, ahol mindenki szeret élni.

Minden jót!

RicHi


Ui.: Szokás szerint várom a véleményeket/hozzászólásokat/javaslatokat/ötleteket.