A hit biológiája

Üdvözletem!

Ebben a bejegyzésben, egy rendkívül érdekes dologról szeretnék írni pár gondolatot. Ez pedig nem más, mint a hit. Hogyan függ össze a hit és a biológia? Mennyire befolyásolja életünket a berögződött hitek, eszmék? Miért nem elég a pozitív gondolkodás?
Ezeket (és még egyéb) kérdéseket fogok górcső alá venni.

Kezdjük talán a legelején. Mi a különbség a csoda és a tudomány között? Az, hogy a csodát nem értjük, a tudományt pedig igen (legalábbis vannak olyan emberek akik értik). Vegyünk egy egyszerű példát. Manapság mindenki használ mobiltelefont. Ha visszamennénk az időben és visszahoznánk egy szaracént a múltból és azt mondanám neki, hogy ezzel a készülékkel tudok kommunikálni szinte bárkivel a világon, a másodperc tört része alatt, akkor valószínűleg hülyének nézne. Nem ismeri a technológiát, a működését az eszköznek. Ha viszont bebizonyítom neki, akkor egyből el fogja hinni, viszont csodaként fogja számon tartani.
Nem tudom, hogy a kedves olvasóim közül, ki hallott az "asztaltáncoltatásról". Nem tévesztendő össze az asztalon való táncolással, ami egy bizonyos italmennyiség után léphet fel, mint kényszer. Személy szerint még nem vettem részt ilyen szeánszon. A lényege a dolognak, hogy szellemet lehet idézni és ez a szellem az asztal felemelésével válaszol igennel, vagy nemmel. Aki nem ismeri a "tudományt", ami mögötte van, annak az embernek csodának tűnhet a dolog. Úgy gondolom, hogy az ember képes kaput nyitni ebbe a másik világba.

Ugyanis energetikai lények vagyunk, lehet mérni az elektromágneses kisugárzásunkat, ami főleg az érzelmi állapotunktól is nagyban függ. Tehát megtörténik a megidézés és lehet kommunikálni a szellemmel. Hasonlóan a laikusok számára ez olyan, mint a szaracénnek a mobil. Nem érti mi van mögötte.
Valljuk be, nagyon keveset tudunk a világ működéséről. Ez részben annak is betudható, hogy szándékosan hallgatnak el fontos információkat az emberek elől. Kezdve a földön kívüliek létezésétől a GMO-ig bezárólag.
Az elektromágneses-spektrum egy kicsiny szeletét tudjuk csak befogni az érzékszerveinkkel. Miért ne lehetne ezen kívül is élet? Úgy lehet ezt könnyen elképzelni, mint a TV-t. Egy adott csatornát, egy adott frekvencián érünk el, amire behangoltuk. Az élettel is hasonlóképpen van. Ahogyan behangoljuk magunkat, úgy tudjuk fogni a "magasabb" világból érkező rezgéseket, intuíciókat. Mivel nehézkes ezeket bizonyítani, ezért aki már tapasztalta, annak nincs szüksége bizonyítékra. Természetes dolognak veszi, hogy az élet jóval több, mint puszta materiális javak felhalmozása.

Hogyan függ össze a hit és a biológia?

Térjünk vissza a hitre és a biológiára. Miért olyan fontos ez a kettő? Azért, mert ahogyan tekintünk a világra, úgy fognak a sejtjeink reagálni. Mivel az összes szervünk sejtekből épülnek fel, ezért nagyon is meghatározó a körülöttünk lévő világ érzékelése. Régen úgy gondolták, hogy születésünkkor determinálódik az életünk. Amit kaptam, azon nem tudok változtatni. Ha édesapám rákos volt, akkor én is hordozom azt a gént stb. Ha édesanyám állandóan ideges, akkor én is az leszek (nem attól lesz gyerek is ideges, hanem azért mert ezt látja és ezt tanulja el). Tehát ezek a nézetek rendkívül hibásak. A környezet az, ami meghatározza a sejtek viselkedését alaphelyzetben. Ezt tudjuk felülírni a gondolkodásunkkal és a világnézetünkkel. Veszély helyzetben riadót fúj a sejt, és megáll a növekedésben. Nyugalmi időszakban pedig a fejlődés/regeneráció történik. A stresszes emberek azért betegednek meg nagyon hamar, mert állandóan ebben a védekezési mechanizmusban van a szervezet és nem tud megújulni.
Kétfajta környezet létezik: szubjektív és objektív. Fontos, hogy a szubjektív mindig felülírja az objektív környezetet. Hiába nyer valaki a lottón, ha ezt az eseményt negatívként fogja fel. Egy lottóötös lehet negatív?? Persze... Gondoljunk csak bele. Egyből megjelennek a "jó" barátok, állandó félelem, hogy mikor törnek be stb. Ez a negatív nézőpont. Innen is lehet látni, hogy igazából nehéz egy környezetet objektíven megítélni. Az egyén dönti el, hogy egyes dolgokat hogyan él meg és építi bele a világába.
Sok embernek ismerős lehet a placebo effektus. Röviden annyit jelent, hogy a beteg kap egy cukortablettát, amire azt mondja neki az orvos, hogy egy nagyon erős gyógyszer ami meg fogja gyógyítani. Láss csodát, az esetek nagy százalékában működik a dolog. Akkor hogy is van ez? Egy cukortabletta képes gyógyítani? Valószínűleg nem. Az egyén hite a gyógyszerben gyógyította meg. A teste kénytelen volt az erős hitnek engedelmeskedni. Hozzá kell tenni, hogy amikor az orvos mondja neki, hogy ez meggyógyítja, akkor kialakul a hála/szeretet érzelme. Ez aktivizálja a dolgokat.
A placebo hatásnak van egy ellentéte is a nocebo. Ez a placebo ellentéte. Az ember nem csak képes saját magát meggyógyítani, hanem képes megbetegíteni. Főleg a hipochonder emberek hajlamosak erre.

Mennyire befolyásolja életünket a berögződött hitek, eszmék?

Nagyon nagy mértékben. El sem tudjuk képzelni mennyire. 6 éves korig egy kisgyermek folyamatosan raktározza el a környezetéből érkező információkat mérlegelés, ítélkezés nélkül. Nem címkézi meg a dolgokat, hogy ez jó vagy rossz-e. Tanulja a viselkedés mintákat, beszédstílusokat stb. Ha állandóan azt hallja, hogy a pénzért keményen meg kell dolgozni, akkor valószínűleg a későbbi éveiben keményen meg kell majd dolgozni a pénzért. Hogy miért? Mert ez a tudatalatti program lett beleültetve a fejébe. Szűrő nélkül. Az ember tudatalattija egy automata robotpilóta, hitrendszerekből, rögeszmékből felépítve. Ha elhisszük magunkról, hogy szerencsétlenek vagyunk, akkor ez így is lesz. Hiába próbálkozunk jobbak lenni. Amíg a tudatalattiban ez a program megy, addig semmi esély. Hogyan lehet ezeket a negatív tévhiteket megállapítani? Egyszerűen. Üljünk le és "hallgassuk" a gondolatainkat. Mi jár a fejünkben? Figyeljünk meg, mint külső szemlélők bármilyen ítélkezés nélkül. Ezzel a technikával nyakon lehet csípni a negatív hitet és kigyomlálhatjuk. Ez egy nagyon nehéz munka. Tapasztalatból mondom. Nagyon könnyen visszaeshet az ember.

Miért nem elég a pozitív gondolkodás?

A válasz a tudatalattiban keresendő. Hiába mondogatom, hogy szerencsés vagyok, ha más program fut a tudatom mélyén. Ráadásul ha csupán pozitív szavakat használok bármilyen érzelem nélkül, az semmit sem ér. Ugyanis sokan azt hiszik, ha valamit állandóan szajkóznak az úgy is lesz. Ha nincs meg hozzá a megfelelő érzelem (hála/szeretet), akkor nem fog aktivizálódni. Arról nem is beszélve, hogy a tudatos részünk a nap folyamán alig működik. A szokásaink rabjai vagyunk. Ezeket a berögződéseket érdemes lecserélni újakra és beépíteni az életünkbe.

Létezik-e jó vagy rossz?

Ezek a fogalmak ember által alkotott koncepciók. Mi a sötétség? A fény hiánya. Nem lehet egy fénnyel teli szobába sötétséget bevinni, mert sötétség nem létezik. Csak a fény hiánya. Ugyanígy nem létezik jó vagy rossz sem. A legtöbb betegség is hiánybetegség. Egy számomra negatívnak tűnő esemény, abban a pillanatban negatívnak tűnhet. Ítélkezek az esemény felett. De lehet, hogy később ebből fog kialakulni egy sokkal jobb dolog. Akkor kérdem én. Az az esemény negatív volt vagy pozitív? Nézőpont kérdése. Miért ne lehetne tudatosan kialakítani ezt a szemléletet? Az Élet velem van és nem ellenem. Nem azért születtünk meg, hogy végigszenvedjük az életet. Mi magunk alakítjuk ki a saját szenvedésünket a gondolatainkkal és a téveszméinkkel. Aki ezt elismeri, az már nem mutogathat másokra, hogy "te vagy a hibás". Mert amikor azt mondom, hogy "te vagy a hibás", akkor átruházom a felelősséget a másik ember kezébe.

Videó ajánló

Két videót szeretnék ajánlani ebben a témában. Az egyiket összevágtam, és úgy töltöttem fel a Youtube-ra. Az elejét mindenképp érdemes megnézni, mert nagyon érdekes dolgokat boncolgat benne Bruce Lipton.

A másik videó pedig egy hosszú előadás. Gregg Braden beszél az Isteni Mátrixról. Arról van benne szó, hogy az érzelmeinkkel hogyan aktivizálhatjuk teremtő/gyógyító erőinket. Akik nyitottak a témára, mindenképpen ajánlom.

Összefoglalva a dolgokat. Születésünkkor nincs véglegesítve az életünk. A DNS-ünk menet közben is változhat. Nincs megírva előre a betegségünk. Az életvitelünkkel alakítjuk azokat ki az esetek 95%-ban. Ha tudatosan odafigyelünk az életünkre és kezükbe vesszük, akkor egy sokkal jobb életet élhetünk le itt a Földön. Arról nem is beszélve, hogy ez a pozitív kisugárzás másokra is fog hatni. Az emberiség olyan, mint az emberi test. Minden egyes ember egy sejt. Sokkal többre vinnénk, ha összedolgoznánk. Mindenki jól járna és senki nem maradna ki a jóból. Vicces lenne, ha a szívizomsejtek azt mondanák, hogy "köszönöm, ennyi munka elég volt". Talán eljön az az idő, amikor az emberek nem az individuumot helyezik előtérbe, hanem a közösséget és az együttes munkát.

További szép napot kívánok!

RicHi