2013. október 14., hétfő

Mosolyogj, mert lehetne rosszabb is

Sziasztok!


Mosolyogj, mert lehetne rosszabb is. Miért írom ezt, mi a célom ezzel? Remélem a végére ki fog derülni mindenki számára.

Sokan szokták mondani vigasztalás gyanánt az emberek egymásnak, hogy "ne legyél szomorú, mert lehetne rosszabb is". Erre általában legyintünk egyet és közömbösen válaszolunk, hogy "ez engem nem vigasztal, megvan nekem a saját bajom". Holott ezek a "bajok" általában apró-cseprő dolgok, amiket egy szép nagy nagyítóval erővel ruházunk fel és hagyjuk, hogy uralkodjon érzelmi állapotunkon. Ilyenkor érdemes egy kicsit megállni, leülni egy 10 perc, fél órára. Lecsendesíteni a gondolatainkat és felmérni, hogy mivel rendelkezünk. Először is, kedves olvasóm, remélem remek egészséggel rendelkezel. Ha igen, akkor már ennek örülhetsz, ugyanis ez az alap, kiinduló állapot. Egészség nélkül elég nehéz akármit is önfeledten csinálni.
Fontos szerepe van a hálának is. Érdemes hálásnak lenni minden apró dologért az életben. Ez nem csak azért jó, mert egy alap jó közérzetet fog biztosítani és csökkenteni fogja a hiányérzetet, hanem arra is, hogy megőrizzük az egészségünket. Ugyanis ha sokáig aggódunk egy dolog miatt, akkor a test előbb-utóbb le fog betegedni, jelezvén, hogy "hééé állj, már le az agyalással". Valószínűleg a betegség ideje alatt, nem fogunk azzal foglalkozni, hogy "jajj most nincs se ez vagy az az életemben" (ez lehet személy, vagy tárgy is). A betegség elvonja a figyelmet a negatív dologról jelezve, hogy valami gond van. Persze sokan a betegségre mumusként tekintenek. Holott szimplán egy jelzőrendszer, hogy valami nincs rendben az életünkben. Más kérdés, hogy ki hogyan áll ehhez a kérdéshez. Most nem szeretnék kitérni a betegen született kisgyermekekre is. Nem hiszek a véletlenekben, de ide már egy teljesen más (és kicsit fura) nézőpont szükséges. Véleményem szerint alapszabály, hogy mindennek van értelme.

Nehogy azt hidd, hogy én nem szoktam leragadni apró dolgokon és keseredek el valamin.Legyen szó magánéleti, vagy egyéb területen. De ha elfogadjuk azt a tényt, hogy ahol most van az ember, az az eddigi gondolatainak végeredménye, akkor képes arra is, hogy újra kezébe vegye az ember a kormányt.
Képzeljük el úgy a gondolatokat, mint a magokat. Amikor felmerül egy gondolat, akkor azzal kidobunk egy magot a "virtuális" földünkbe. Ez az idő múlásával ki fog nőni, attól függetlenül, hogy milyen volt a gondolat minősége. Ha állandóan azon siránkozunk, hogy ez meg az nem jó... akkor általában be is szokott jönni ugye? Erre egy barát tanácsolhatja, hogy "változtasd meg a gondolkodásmódodat, állj pozitívan a dolgokhoz". Erre a másik fél visszavághat, hogy "már próbáltam, de semmi eredménye." Felmerülhet a kérdés, hogy miért.
Amikor elültetünk egy magot, annak idő kell, hogy kisarjadjon. Amikor rosszra gondolunk, akkor ültetjük a rossz magokat, később ezeket learatjuk. Úgy gondoljuk külső körülmény, de mi alakítottuk ki magunknak. Tehát ha valaki csak egy rövid ideig gondolkodik pozitívan, akkor akarva-akaratlanul le kell hogy arassa az előtte vetett negatív dolgokat. Talán lehet egyszerűbb analógia a posta. Feladjuk a csomagot, majd egyszer csak megérkezik. Feladunk sok "rossz" csomagot, akkor meg is érkezik idővel. Közben beiktatunk jó csomagokat is. Ez is meg fog érkezni (ezt úgy fogod érzékelni, hogy váratlan jó dolog történik az életedben, amit a szerencsének fogsz betudni). Persze még nem jöttek meg a rossz csomagok, de idővel beérnek. Itt jön a poén. Ez fogja elvenni a kedvedet az egésztől és egy ördögi körbe taszítani. Megjelenik a félelem és az aggódás. Innentől kezdve, mint egy mágnes, úgy fogod ezeket a dolgokat bevonzani az életedbe.

Mosolyogj, mert lehetne rosszabb is. Mit értek én "rosszabb" alatt. A minap találtam egy videót, amiben egy idős hölgy nyerte vissza a látását. Belegondoltatok már, milyen lenne, ha nem látnátok semmit? Én sem szoktam minden nap félre ne érts. Nem vagyok szent ember sem. Ilyenkor sugallat szerűen eszembe jutnak ezek a gondolatok és eddigi tapasztalataim. Ezeket olvashatod most.
Rohanunk a munkahelyünkre, megérkezünk, dolgozunk, hazaérünk. Közben találkozhatunk hajléktalanokkal. Néha adsz neki pénzt, néha nem. Néha belegondolsz a helyébe és örülsz, hogy nem te vagy ott.
Néha rálelsz az Interneten egy videóra (pl.: Nick Vujicic) és abban a pillanatra átértékeled az életed és mély benyomást hagy benned. Abban az órában, azon a napon. Jövő héten már nem nagyon emlékszel a videóra.
Belenézel a tükörbe és elégedetlen vagy. Itt csüng, ott lóg, még -4 kg és "boldog" lennék, tetszenék másnak. Görcsösen akarunk fogyni, "szépek" lenni. Az a baj, hogy az egész a félelemre épül. "Nem eszek többet, mert elhízok." Milyen jó kis program, amikor eszünk. Aztán 3 habroló után csodálkozik az egyén, hogy 3 kg-ot felszedett. Mert lelkiismeret-furdalása van, amikor eszik. Lehet így is csinálni, de nem sok eredménye lesz. A másik hozzáállás, hogy elfogadjuk, ami van: "ez van". Utána teszünk érte, hogy másképpen legyen. De nem félelemből, hanem szeretetből.


Észrevetted, hogy mindig a múltat sírjuk vissza? "De jó volt, általános iskolában." Bezzeg, amikor az órán ültünk, akkor már fejben otthon jártunk vagy a bitumenes pályán. Mi lenne, ha ezt megelőznénk? Örülnénk annak, ami most van. Nem utólag visszagondolva, hanem most. Ugyanis csak a "most" létezik, itt dől el minden. Ha a mostban jól érzed magad, akkor már nyert ügyed van. Ez kiterjed a "jövőre". A jelenben dől el minden. Próbáld ki, hogy mennyire tudod irányítani a hangulatod. Gondolj egy nagyon szép dologra. Egy számodra kedves eseményre. Gondolj rá most és tartsd fent ezt a képet... Jobban érzed magad? Ezt te csináltad magadnak. Erre bármikor képes vagy. TE döntesz, hogy hogy reagálod le a világot. A TE döntéses, hogy mit veszel magadra és mit nem. Van egy nagyon bölcs mondás: "akinek nem inge, ne vegye magára". A régi "sablonos" idézetekben vannak a legnagyobb igazságok.
Mosolyogj, mert lehetne rosszabb is... Nézz végig az életeden. A te döntéseid eredménye. Egytől-egyig. Amíg bárkit is hibáztatsz, addig nem irányítod a sorsod. Átadod a kormányt. Ha ezt átlátod, akkor már felesleges lesz bárkit is hibáztatni, akármiért. Mert mindennek OKa én vagyOK.

Mosolyogj, mert lehetne rosszabb is. :)

Ezzel a képpel és pár videóval zárom a soraimat.
Minden jót és egy szép életet kívánok neked!

RicHi




Nick Vujicic

Anita Moorjani